A gyengén savas és nem savas gastrooesophagealis reflux betegség diagnózisa és terápiája

Főbb tézisek:
1. A bizonyítottan gastrooesophagealis reflux betegségben (GORB) szenvedő betegek 20–30%-a a savgátló terápia mellett is tapasztal refluxos tüneteket. Mai ismereteink szerint a terápiarezisztens GORB legvalószínűbb oka a nem savas, illetve gyengén savas reflux, amit tartós pH-méréssel nem lehet felismerni.
2. Jelenleg csak kombinált, tartós pH- és impedanciaméréssel lehet megbízhatóan és objektív módon diagnosztizálni a nem savas, illetve gyengén savas refluxot.
3. A terápiás lehetőségek ma még korlátozottak, általánosan elfogadott módszerek nincsenek. Elsősorban gyógyszeres, másodsorban endoszkópos és sebészeti módszerek jönnek számítása.

Agastrooesophagealis reflux betegség (GORB) igen gyakori kórállapot. A becslések szerint a nyugati országok lakosságának 20–40%-a legalább hetente egyszer átéli a típusos refluxtüneteket: a gyomorégést és a savas regurgitációt. A refluxbetegek életminősége jelentősen romlik, kezelésre van szükségük. Hatásuk és jó tolerálhatóságuk miatt a protonpumpagátlók (PPI) jelentik a refluxbetegség nemzetközileg elfogadott, standard terápiáját. Számos vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a protonpumpagátlók hatásosabbak, mint a savközömbösítő szerek, a gyomorürülést serkentő prokinetikumok vagy a H2-receptor-antagonisták.