A kis súlyú újszülött nagyobb eséllyel lesz meddő felnőtt
A BMJ Open című lapban nyilvánosságra hozott kutatás szerint a kis súllyal világra jött lányok körében kétszer akkora a felnőttkori meddőség előfordulásának esélye, mint a normális súlyú újszülöttek esetében.
A szerzők megjegyzik, hogy az orvostudomány fejlődésével egyre több kis súlyú újszülött marad életben és éri meg a felnőttkort, ami a meddőség előfordulási arányának emelkedését vonja maga után.
A mostani vizsgálatban az összes olyan, 1973 után született svédországi nő adatait feldolgozták, akik 2005 és 2010 között meddőségi kezelés céljából keresték fel a Reproduktív Medicina Központot. A 1293 heteroszexuális kapcsolatban élő nő meddőségének okaira vonatkozó információkat a kezelési dokumentációból gyűjtötték, az újszülött súlyára és hosszára, valamint a terhesség korára vonatkozó adatokat pedig a svédországi szülészeti regiszterből.
A párok tagjai közül a meddőséget az esetek 38,5 százalékában a nőnek, míg 27 százalékban a férfinak tulajdonították, a kombinált esetek aránya 7 százalék, az ismeretlen okú esetek aránya pedig 28 százalék volt. A nők többsége normális testsúlyú volt, ugyanakkor minden 4. nő túlsúlyosnak, minden 20. elhízottnak minősült, az alultáplált nők aránya 2,5 százaléknak adódott. Összességében a nők körülbelül 4 százaléka jött világra koraszülöttként, további 4 százalékuk pedig kis születési súllyal.
Az adatok azt jelzik, hogy a női okúnak minősített meddőségek csoportjában 2,5-szer akkora volt azoknak a nőknek az aránya, akik kis születési súllyal jöttek világra, mint abban a csoportban, ahol a meddőséget a férfinak tulajdonították. A női okú meddőségek csoportjában Azt is megfigyelték, hogy női okú meddőségek csoportjában csaknem háromszor akkora volt a váratlanul kis súllyal születtek aránya, mint abban a csoportban, ahol a meddőség hátterében nem sikerült semmilyen okot valószínűsíteni.
A fenti összefüggések a potenciális befolyásoló tényezők – mint például a korábbi szülések száma és az anya jelenlegi testsúlya – figyelembe vételét követően is érvényesek maradtak.
A szerzők megfigyelései szerint a meddő nők átlagos testsúlya nagyobb volt, ezért megjegyzik, hogy a túlsúly a meddőség kockázati tényezője.
Az összefüggéseket annak tulajdonítják, hogy a méhen belüli növekedési elmaradás hatással lehet a reproduktív szervek fejlődésére. Ezt az a korábbi megfigyelés is alátámasztja, mely szerint a nőnemű magzat növekedésének nem megfelelő volta restrikció és a pubertás utáni életkorban észlelhető csökkent ovuláció soros összefüggést mutat. Bár a közzétett korrelációk szignifikánsak voltak, a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a vizsgált betegszám viszonylag kicsi volt, és csak svédországi személyeket vontak be az elemzésbe, ezért megállapításaik nem feltétlenül vihetők át más földrajzi régiókra vagy más populációkra.
„Az orvostudomány és újszülöttellátás fejlődésével egyre több kis születési súlyú újszülött vagy koraszülött marad életben, ami a későbbiekben befolyásolhatja a meddőségi kezelések iránti igényt – fogalmaznak a szerzők. − Az átlagostól valamilyen irányban eltérő újszülöttek körében a későbbiekben nagyobb valószínűséggel jelentkeznek teherbe esési problémák. Mivel e témában ez az első vizsgálat, a megfigyelt összefüggéseket további vizsgálatokkal kell megerősíteni.”