A korai menopauza növelheti a szívelégtelenség kockázatát
A petefészkek működésének korai leállása a lipidek aterogén hatásának növelése révén fokozhatja a szívelégtelenség kockázatát.
A természetes menupauza általában 50-54 éves kor között, (átlagosan 51 éves korban) következik be – dohányos nőknél egy évvel korábban. Ha évekkel korábban áll be a természetes menopauza, akkor növekszik a szívelégtelenség kockázata – állapítja meg munkatársaival a Menopause 2014. május 12.-i számában megjelent közleményében Iffat Rahman PhD, a stockholmi Karolinska Intézet Environmental Medicine részlegének kutatója. A felmérést a Swedish Mammography Cohort adatai alapján végezték, melyben 22 256 nőbeteg számolt be spontán menopauzájuk bekövetkezésének időpontjáról (annak meghatározásához nem vettek igénybe biokémiai –hormonális- vizsgálatokat). Összességében 2 532 nő került szívelégtelenséggel kórházba. A 40 és 45 éves kor között menopauzába kerülő nőknél 40%-al magasabb volt a szívelégtelenség kockázata, azokhoz képest, akiknél a menopauza időpontja 50 és 54 éves kor közé esett (kockázati arány: 1,40, 95%CI: 1,19-1,64). A kockázat mértéke a sohasem dohányzók és a dohányzók tekintetében csaknem azonosan alakult: míg előzőknél a kockázati arány 1,33 volt (95%CI:1,06-1,66), utóbbiaknál 1,39-nek adódott (95%CI: 1,09-1,78). A szívelégtelenség kockázata a 46 és 49 éves korban menopauzába kerülő dohányos nőkben is nőtt (kockázati arány: 1,25, 95%CI: 1,06-1,47), azokban viszont, akik soha nem dohányoztak, nem növekedett a betegség kockázata. A vizsgálatot végző kutatók szerint a korábbi menopauza a vérzsírok változásaival jár, a lipidek aterogén működése fokozódik.
Szerzők ismeretei szerint „ez az első olyan megfigyeléses vizsgálat, mely rávilágít a természetes úton bekövetkező menopauza és a későbbi szívelégtelenség kockázata közötti összefüggésre”. A korán menopauzába kerülő nőkön megfigyelhető magasabb kockázat egybecseng azokkal a korábbi adatokkal, melyek szerint a koronáriabetegségek és a stroke-ok kockázata is szaporodik a várhatónál korábban menopauzába kerülő nőbetegeknél.
Már számos korábbi vizsgálatban kimutatták a korai menopauza és az ateroszklerotikus szívbetegségek közötti kapcsolatot, ennek ellenére több randomizált vizsgálatban sem sikerült bebizonyítani az ilyen esetekben alkalmazott exogén ösztrogén kardioprotektív hatását. Dr. Margery Gass, az Észak Amerikai Menopauza Társaság ügyvezető igazgatója újságírói kérdésre kifejtette, hogy „a menopauza bekövetkezése - akár korai, akár későbbi menopauzáról van is szó - igen jó alkalom arra, hogy lépéseket tegyünk szívünk védelmére testgyakorlatokkal, egészséges étrenddel, testsúlycsökkentéssel és a dohányzás abbahagyásával. A fenti gondolatébresztő tanulmány ismételten felhívja a figyelmet a korai menopauza és a szívelégtelenség összefüggéseinek további vizsgálatára. Adódik a kérdés, hogy talán a szívelégtelenséget okozó faktorok azonosak a petefészekműködés leállását előidéző tényezőkkel?”
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
