Korai klimax után jön a stroke és a szívbetegségek

„Ha az orvos tudja, hogy betegénél 46 éves kora előtt kezdődött a klimax, akkor különös gonddal kell ügyelnie, hogy a beteg minden szükséges tájékoztatást és kezelést megkapjon a szívroham és szélütés megelőzésére – mondja Dhananjay Vaidya, a Johns Hopkins Egyetem orvoskarának általános belgyógyász adjunktusa, a Menopause című lap októberi számában nyilvánosságra hozott kutatás vezetője. – Eredményeink arra is figyelmeztetnek, hogy lehetőség szerint törekedni kell a korai menopauza elkerülésére.”

Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a kutatások szerint például a dohányosok átlagosan két évvel korábban lépnek a klimaxba, mint a nem dohányzók. A dohányzásról való leszokással késleltethető a menopauza időpontja.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a korai menopauza negatív hatásaival kapcsolatos megállapításaik a természetes és műtéti úton létrejövő menopauza eseteire egyaránt igazak, de további kutatásokat tartanak szükségesnek. Dr. Vaida kiemeli, hogy a kétoldali ovariectomiával kiegészített hysterectomia elősegíti a gyors menopauzát: „Bizonyos esetekben elkerülhető a petefészkek eltávolítása, ez pedig védelmet nyújthat az érintett számára a szívbetegséggel és stroke-kal szemben azáltal, hogy késlelteti a menopauza bekövetkeztét.”

A kardiovaszkuláris betegségek a nők körében is a vezető halálokok közé tartoznak.

Vaidya megemlíti, hogy korábbi vizsgálataik korrelációt jeleztek a korai menopauza, illetve a szívbetegségek és stroke között a fehér bőrű nők csoportjában, összetettebb etnikai csoportokban  azonban nem igazoltak hasonló összefüggést. A spanyol ajkú ás afroamerikai nők átlagosan valamivel korábban lépnek a változókorba, mint az európai származású nők.

Dr. Vaidya és munkatársa a Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis elnevezésű vizsgálat 2509 női résztvevőjének adatait elemezték. Ez egy mindkét nemet, illetve különböző etnikai hovatartozású résztvevőket felölelő követéses vizsgálat volt, melybe 2000 és 2002 között toborozták a 45 és 84 év közötti személyeket, akiknek sorsát 2008-ig kísérték figyelemmel. A nők 28 százaléka számolt be korai, azaz 46 éves kor előtt bekövetkezett menopauzáról. Dr. Vaidya hangsúlyozza, hogy bár a szívroham és stroke kockázata e csoportokban megkétszereződik, a vizsgálat résztvevői között abszolút értelemben kevés ilyen eseményt regisztráltak: mindössze 50 nőnél fordult elő kardiológiai esemény, míg 37 nőnél stroke.

A menopauza – melynek során a nő reproduktív és hormonális ciklusa lelassul, havi vérzése elmarad, a petefészkek nem termelnek fogamzóképes petesejteket, illetve kisebb mennyiségben termelődik ösztrogén és progeszteron – többnyire 45 és 55 éves kor között következik be, pontos időpontját egy sor tényező befolyásolja (pl. öröklődés, dohányzás, táplálkozás és fizikai aktivitás).

Dr. Vaidya kiemeli, hogy a nők egy részénél hormonpótlásra kerül sor a klimaxos tünetek – köztük a fokozott verejtékezés és a hőhullámok – kezelésére, a hosszú távú alkalmazás széles körű elterjedésének azonban gátat szabnak azok a nagy klinikai vizsgálatok, melyek egyes esetekben a szívroham kockázatának emelkedését jelezték. Vaidya vizsgálata szerint a hormonpótló kezelésnek nincs befolyása a korai menopauza időpontjára.

„A kardiovaszkuláris kórfolyamat már a nagyon korai életszakaszban megkezdődik, és a kockázati tényezők is igen korán jelentkeznek, még ha a szívroham vagy stroke csak későbbi életkorban következik is be – emeli ki dr. Vaidya. – A fiatal nők sajnálatosan gyakran kimaradnak a prevenciós programokból, mivel egy hibás vélekedés szerint a szívinfarktus csak az idősebb nőket veszélyezteti. Eredményeink azt jelzik, hogy a kockázati tényezők fiatal korban történő befolyásolása jó eséllyel megelőzi vagy legalább késlelteti a későbbi életkorban bekövetkező szívinfarktust és stroke-ot.”