A kórházi sebfertőzések felmérése nem egységes
Az USA-ban a sebészi munka minőségének megítélésében és a finanszírozásban is jelentős szerepe van annak, hogy a műtéti terület milyen arányban fertőződik, ezt azonban több módszerrel is mérik, amelyek eltérő eredményeket adnak.
A műtéti terület fertőzése („surgical site infection” = SSI) a leggyakoribb kórházi fertőzés, mely értelemszerűen növeli a morbiditást, a kórházi tartózkodás idejét és a költségeket. Amióta 2005-ben az Egyesült Államokban a CDC-n (Centers of Disease Control and Prevention) belül megalakították a nemzeti egészségügyi biztonsági hálózatot (National Healthcare Safety Network, NHSN), a műtéti terület fertőzése a sebészeti munka minőségének jelzőjévé vált. A vastagbélműtéteket és az abdominális hiszterektómiákat követő sebfertőződési adataikat számos helyen használják, sőt ezek az adatok még a finanszírozásokat is befolyásolják. Ugyanakkor pontosságuk megkérdőjelezhető, és a kockázat felmérésére sem biztosan alkalmasak. Például az NHSN SSI vastagbélműtétes adatait a New York State Depertment of Health felülvizsgálta (auditálta), és 10,9%-ban álpozitív és 39,6%-ban álnegatív arányokat észlelt! Egy kiválasztott intézetben végzett vizsgálatban a kongenitális szívhibák évenkénti műtétei utáni SSI arányok az NHSN betegkövetési adatai és a nemzeti sebészeti regiszter adatai között 17%-71%-os eltérést mutattak.
Az USA egyes államaiban a posztoperatív komplikációkat a sebészeti szakkolégium minőségbiztosítási programjai (American College of Surgeons National Surgical Quality Improvement Program (ACS NSQIP) kiválóan követik eredményei viszont jelentősen az NHSN SSI adataitól.
A Dr. Mila H. Ju (Division of Research and Optimal Patient Care, American College of Surgeons, Chicago, Illinois) által vezetett vizsgálat célja éppen az volt, hogy azonosítsa ezeket az NHSN és a kórházi ACS NSQIP adatfeldolgozások közötti diszkrepanciákat, melyek jelentősen befolyásolhatják a jövőbeli működéseket. Az elemzés keretében 16 nem állami, nonprofit kórházat vizsgáltak, melyek közül 11 volt legalább 500 ágyas. A hasi sebészeti beavatkozások közül a legmagasabb fertőzéses kockázattal (a májátültetés után) a kolon sebészeti beavatkozásai állnak, ezért ezeket hasonlították össze. Már a betegségek nemzetközi osztályozásában is különbségek voltak, mert a két feldolgozás nem ugyanazokat a betegségeket és műtéteket tartalmazta. Az egyes kórházak között sem alakultak ki standard szabályok a fertőzés-megelőzés felelősének („infection preventionist”, kb.„kórházi higiénikus”) riadóztatásáról. A jelzések forrása elsősorban a beteg ismételt felvétele: egyes kórházakban leginkább a 24 órán belüli ismételt felvétel, a sebkultúra levétele, vagy a járóbetegként történő antibiotikum felírása. Egyes kórházakban nincs ilyen elektronikus jelzőrendszer, ott az adatfeldolgozó valamelyik nemzetközi kódot (ICD-9-CM) használja a fertőzés-megelőzés felelősének értesítésére. Az NHSN 2009 óta a hatékonyság mérésére standardizált fertőzés-arányt használ: a megfigyelt és a várt fertőzések hányadosát. Az elvárt fertőzések számát az NHSN 2006-2008-as kiindulási adataiból többváltozós logisztikai regressziós modellel határozták meg, mely megfelel a standard népesség SSI gyakoriságának (életkortól, anesztéziától, a műtét tartamától, és egyebektől függően).
A megfigyelt vastagbél műtétek utáni SSI átlagosan 5,7%-ban tért el az egyes kórházak között az NHSN szerint (2,0%-tól akár 14,5%-ig) és 13,5%-ban különbözött (4,6%-tól 26,7%-ban) az ACS NSQIP szerint. Az átlagos különbség az NHSN és az ACS NSQIP között 8,3% volt (1,6%-tól 18,8%-ig terjedően), és az ACS NSQIP felmérés szerinti érték mindig magasabb volt. A két program között a megfigyelt és az elvárt értékek nem voltak szignifikánsak. Az NSHN adatgyűjtéséhez használt módszerek az egyes megkérdezett kórházak között eltértek. Az NSHN jelenlegi gyakorlatában a járóbetegként kezelt SSI esetek rendszerint nem jelennek meg az adatbázisban.
Az elég jelentős eltérések miatt nem látunk tisztán. Szükséges lenne az SSI-k monitorozásának egységesítésére, állandó definíciók megszövegezésére, és kívánatos lenne csak egyetlen módszert használni.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. JAMA Surgery
