A légszennyezés kórházba juttat
Olaszország egyik ipari városában már a nem túl magas finomszemcsés légszennyezés is növeli a betegfelvételt a kórház kardiovaszkuláris osztályán. Egy másik új vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szennyezett levegő hatására a koszorúerekben fokozódik a kalcium lerakódása.
A finomszemcsés légszennyeződés döntően a modern kori kényelmes életforma, gyors közlekedés következménye, és főleg az autók kipufogógázából ered. A levegőben szálló porszemcsékből a 10 mikronnál apróbbak bejutnak a garatba, a 4 mikronnál kisebbek a tüdőbe, a 2,5 mikronnál is parányibbak pedig nem tudnak kiürülni a tüdőből. A szennyeződések legfeljebb 10 mikronos frakciójának (PM10) veszélyessége miatt az Európai Unió erre szigorú biztonsági határt szabott: a belélegzett levegőben a PM10 mennyisége ne haladja meg köbméterenként az 50 μg értéket!
A korábbiakban is foglalkoztunk már a szennyezett levegő okozta egészségkárosodás igen komplex kérdéseivel. A rendkívül szennyezett pekingi levegőn a vemhes kísérleti patkányok elhíznak, koleszterinszintjük megemelkedik, inzulinrezisztenciájuk ugyancsak fokozódik, míg a szűrt levegőn tartott állatoknál ezek az anyagcsere-eltérések nem jelennek meg. Beszámoltunk arról is, hogy a szájmaszk viselésével végzett légszűrés jelentősen javítja a szívelégtelenség miatt kezelt betegek klinikai állapotát. Ez volt az első randomizált vizsgálat annak tisztázására, hogy ennek az egyszerű légszűrési módnak vannak-e mérhető előnyei. A szájmaszk használata mérsékelte az endoteliális diszfunkciót és gátolta a B típusú nátriuretikus peptid (BNP) kóros változását.
Visszatérve mostani témánkhoz: az olaszországi Brescia városa nagy forgalmú ipari központ, és ennek megfelelően rossz levegőjű lakhely. Muthiah Vaduganathan bostoni kutató és olasz munkacsoportja azt vizsgálta, hogy 2004 és 2007 között milyen összefüggés volt az akut kórházi, kardiovaszkuláris betegfelvételek száma és a levegő PM10-tartalma között. Eredményeiket az American Journal of Cardiology közölte.
A 3 esztendős megfigyelési idő alatt 6000 kórházi felvétel adatait értékelték. A városban négy mérőállomáson regisztrálták a levegő összetételét. Figyelembe vették a betegfelvétel napjának és a megelőző 3 napnak a szennyezettségét. A PM10-értékek ezen időszak 36,7%-ában meghaladták az EU-határértéket. A kórházba fölvett betegek 70%-a férfi volt. A diagnózis 54%-ban heveny coronaria-szindróma, 23%-ban akut szívelégtelenség, 14%-ban pitvarfibrilláció, 9%-ban malignus kamrai ritmuszavar volt. „A PM10-szint növekedése még a jelenlegi hivatalos határérték alatt is növelte a heveny kardiovaszkuláris hospitalizálás szükségességét” – írják a közleményben.
Joel D. Kaufman és munkatársai a „Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis and Air Pollution” (MESA Air) vizsgálat eredményeit közölték a Lancet legújabb számában. Ebben a tízéves megfigyelésben 6795, 45–84 éves amerikai szerepelt, és a PM2,5 frakció levegőben mért koncentrációját szembesítették a résztvevők koszorúereinek kalciumtartalmával. Az USA hat területéről származó résztvevők koszorúereiben a CT-vel mért kalciumtartalom a légszennyezettség mértékével arányosan növekedett. „Eredményeink fontos bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy az ilyen típusú légszennyezéssel való tartós expozíció összefügg az érelmeszesedéssel, s megmagyarázza azokat a korábbi megfigyeléseket, melyek szerint a szennyezett levegő szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek megjelenésében és mortalitásában” – írják a kutatók.
