A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben

Az extracelluláris mátrix (ECM) a daganatsejtek mozgása során nemcsak adhéziós felszínt jelent, hanem a benne megkötött növekedési faktorok a daganatos sejtek által történő enzimatikus emésztés következtében a sejt számára hozzáférhetővé válnak. Az epidermális növekedési faktor receptora (EGFR, erb-B1, HER-1), valamint a hepatocita növekedési faktor receptora (c-Met) számos gyakori rosszindulatú daganatban mutat kóros aktivációt, befolyásolva a tumorsejtek proliferációját, túlélését és mozgását. A tirozinkináz receptorokról induló jelátvitel szabályozásában szerepet játszik a kalcium-homeosztázis is. Preklinikai vizsgálatainkban humán melanómasejtek és az ECM kölcsönhatásának oligoszacharid heparinfragmensek segítségével történő befolyásolásán keresztül gátoltuk a sejtmigrációt, állatkísérletes modellben pedig a tüdőkolonizációt. A melanómasejtek túlélésének szempontjából a Ca2+-homeosztázisban szerepet játszó P2X7 purinoreceptor in vitro anti-apoptotikus hatásúnak bizonyult. A humán melanómasejtekben vizsgált tirozinkináz célpontok közül a HGF és az EGF receptorai konstitutív aktivitást mutattak. Mind a c-Met-, mind az EGFR-specifikus gátlószer in vivo xenograft modellben gátolta a melanómaáttétek kialakulását, azonban a primer tumor növekedésére csak a c-Met-szelektív szer hatott. Kísérleteink felvetik egy valódi kettős célponttal rendelkező TK-gátló fejlesztését. Magyar Onkológia 55:55–58, 2011

Kulcsszavak: tirozinkináz-gátlók, heparin-oligoszacharidok, áttétképzés, xenograft, humán malignus melanóma