A nők és a férfiak anginás tünetei hasonlók
A Harvard Egyetem kutatói objektív módon kívánták tisztázni, mennyire felel meg a valóságnak az a vélemény, hogy a klasszikus mellkasi fájdalommal járó angina pectoris a férfiak betegsége, az atípusos anginás panaszcsoport pedig a nőkre jellemző.
A koszorúér-betegség okozta anginás mellkasi fájdalmat sokan még ma is tipikusan férfibetegségnek tartják, noha 31 országból több mint 25 000, angina pectoris miatt orvoshoz kerülő beteg adatainak földolgozása egyértelműen igazolta, hogy az ilyen betegek között több a nő, mint a férfi. Az is kiderült, hogy a szívinfarktus miatt kórházba szállított betegek többsége világszerte a szebbik nem tagjai közé tartozik, és a nők szívrohama gyakorta súlyosabb, több szövődménnyel jár, mint a férfiaké.
A nemzetközi szakirodalomban az utóbbi években sokat írtak arról, hogy a heveny infarktus gyanújával kórházba szállított nőbetegek megfelelő kezelése sokszor késve kezdődik, mert az elmondott panaszok alapján a sürgősségi osztály munkatársai először nem tartják az esetet igazi szívrohamnak, és a diagnózis csak később igazolódik. Magyarázatként újra meg újra elhangzott, hogy a nőbetegek panaszai különböznek a férfiakéitól, illetve a nők beszámolói alapján a panaszok jobban emlékeztetnek az ideges eredetű, pánikszindrómának tűnő tünetekre, mint jellegzetes anginás rohamra.
A Harvard Egyetem munkatársai Catherine Kreatsoulas vezetésével objektív módon kívánták tisztázni, mennyire felel meg a valóságnak az a vélemény, hogy a klasszikus mellkasi fájdalommal járó angina pectoris, a típusos angina a férfiak betegsége, az atípusos, változatos tüneteket okozó anginás panaszcsoport pedig a nőkre jellemző. Az általánosan elfogadott, jellegzetes anginától elindulva a munkacsoport olyan panasztáblázatot állított össze, amely az anginás szimptómákat folyamatként tünteti fel, és leírja, hogy a női és férfi betegek ezeket a panaszokat milyen sorrendben és gyakorisággal említették anamnézisükben.
Összeírták minden anginás beteg kockázati tényezőit, és valamennyi beteg koszorúér-angiográfiáját ugyanaz a koronarográfiás szakember értékelte, a betegek személye szempontjából vakon. Csak azokat a betegeket vették be a vizsgálatba, akiknek legalább egy, 2 mm-nél nagyobb átmérőjű koszorúerén legalább 70%-os szűkületet észleltek.
A vizsgálatba 109 nőt és 128 férfi beteget vontak be 2010 júniusa és szeptembere között. A nők átlagosan 4 évvel bizonyultak idősebbeknek, ritkább volt ebben a csoportban az obstruktív coronaria-betegség, mint a férfiaknál, a férfiak között viszont szignifikánsan többször szerepelt az anamnézisben a dohányzás.
Obstruktív koszorúér-betegség esetén mindkét nemben a mellkasi fájdalom volt az első és leggyakoribb panasz (nők: 84%, férfiak: 82%), majd a „nyomásérzés” (54% vs. 58%), illetve „szorítás”(43% vs. 58%) következett. A gyengébb nem képviselői kétszerte gyakrabban használtak bizonyos jelzőket („kellemetlen”, „megsemmisítő”, „nyomó” érzés), mint a férfiak. Mellkason kívül megjelenő fájdalmat a nők és a férfiak ugyanolyan gyakran említettek: a karok, a hát és a vállak fájdalma volt a leggyakoribb.
Sokszor előfordult fulladás (nők:76%, férfiak: 67%), verejtékezés (46% vs. 48%) és fáradtságérzés (62% vs. 56%). Az American Medical Association belgyógyászati szaklapjában (JAMA Internal Medicine) közölt dolgozat végén a szerzők hangsúlyozzák, hogy az anginás panaszok sorában a nők és a férfiak gyakorlatilag ugyanazokat mondják el, s a kifejezések között észlelhető eltérések a két nem szóhasználatának különbségeit jelzik, és nem alapvető biológiai eltéréseket.
A nők és a férfiak anginás panaszai kevés eltéréssel ugyanazok, s értelmetlen „típusos” és „atípusos” angináról beszélni, kiváltképp akkor, ha ezekkel a kifejezésekkel a férfiak, illetve a nők koszorúér-betegségét kívánjuk jellemezni.
