A súlyos pszoriázis növeli az immunglobulin nefropátia kockázatát
Súlyos pszoriázisban az immunglobulin a nefropátia kockázata ötszörösére, a glomeruláris betegség kockázata kétszeresére nő.
Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia 74. éves találkozóján Sungat Grewal a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvoskarának hallgatónője a The Health Improvement Network (Egyesült Királyság) adatainak elemzése során jutottak a fenti megállapításra.
Egy korábbi vizsgálat során a mérsékelt-súlyos pszoriázis esetén nagyobbnak találták a krónikus vesebetegség kockázatát (BMJ. 2013;347:f5961). És számos esettanulmány is megjelent a pszoriázis és az immunglobulin nefropátia kapcsolatára vonatkozóan, de a mostani vizsgálat volt az első nagy elemszámú kutatás annak meghatározására, hogy milyen specifikus vesebetegségekkel áll kapcsolatban a pszoriázis. Az immunglobulin nefropátia, amely az Egyesült Államokban évente minden 100 000 személy közül mintegy egyet érint, a glomerulonefritisz leggyakoribb oka. Tipikus megjelenési formája akut nyálkahártya-fertőzés, amit néhány napon belül látható vérvizelés követ. A betegek 20–40%-ában végstádiumú vesebetegség alakul ki.
Grewal és munkatársai az elektronikus adatbázis 1994 és 2014 közötti adatait elemezték. A több mint 11 millió betegből álló kohorsz rendkívül reprezentatív volt.
A kutatócsoport a diagnosztikus kódok alapján 193 013 enyhén, és 12 806 súlyosan pszoriázisos beteget azonosított. Minden beteghez öt nem pszoriázisos - a betegekkel azonos háziorvoshoz járó - kontroll beteget rendeltek. A pszoriázisos betegek fiatalabbak és kövérebbek voltak, mint az 1 019 042 kontroll beteg, körükben gyakoribb volt az alkoholfogyasztás és a dohányzás és emellett több társbetegségük is volt.
Miután az adatokat számos tényezőre (életkor, nem, testtömegindex, alkoholizálás, dohányzás, társadalmi-gazdasági helyzet, magas vérnyomás, diabétesz, hiperlipidémia, kardiovaszkuláris betegség, artritisz, vírusbetegség és nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása) nézve korrigálták, a súlyos pszoriázis esetén majdnem ötször akkorának adódott az immunglobulin nefropátia kockázata, mint a kontroll személyekben (hazárd arány [HR]: 4,75). A glomeruláris betegség kockázata pedig több mint kétszer akkora volt a betegekben, mint a kontrollokban (HR: 2,05). Ha a pszoriázis csak enyhe volt, akkor a fenti két kockázat nem volt szignifikánsan nagyobb, mint a kontroll csoportban.
Az eredmények ellenére a súlyos pszoriázissal járó immunglobulin nefropátia kockázata igen alacsony, évente mintegy egy személyt érint 8888 beteg közül. Grewal összehasonlításul elmondta, hogy spontán hármasikrek 8000 terhesség közül egyben születnek.
„Nem tudjuk, mi a kapcsolat oka, csak annyit tudunk, hogy létezik a kapcsolat” – mondta Grewal. „Elképzelhető, hogy súlyos pszoriázisban nagyobb egyes specifikus vesebetegségek kialakulásának a kockázata, de az is lehet, hogy ha már fennáll a vesebetegség, nagyobb a kockázata annak, hogy krónikus vesebetegséggé progrediál.”
Mindenesetre a mostani kutatás alátámasztja azt az elméletet, hogy a pszoriázis szisztémás betegség, és nem a bőrre korlátozódik.
Forrás: Medscape
