A sztatinok kapcsolata a muszkuloszkeletális sérüléssel
Úgy tűnik, hogy a sztatinok használata kapcsolatban áll a muszkuloszkeletális sérülések nagyobb kockázatával, ezek között a diszlokációk, a ficamok és a húzódások kockázatával – ezt mutatta ki egy új elemzés, amely a JAMA Internal Medicine online kiadásában jelent meg június 3-án.
A kutatók szerint lehet, hogy még mindig nem ismerjük az összes muszkuloszkeletális mellékhatást, és ezért további vizsgálatok szükségesek, főleg az aktív életet élő személyek esetében.
„Ezek az eredmények aggasztóak, mivel széles körben javasolják, hogy a személyek már fiatal korukban kezdjék el a sztatin terápiát a kardiovaszkuláris betegségek primér prevenciója céljából” – mondta dr. Ishak Mansi, a közlemény első szerzője, a dallasi VA North Texas Health Care System munkatársa. „A sztatint szedők körében minden 37–58. személyt érint valamilyen muszkuloszkeletális sérülés.”
A izsgálatba 6967 sztatint szedő és ugyanennyi sztatint nem szedő személyt vontak be. A sztatinhasználók többségét szimvasztatinnal kezelték (73,5%), és mintegy egyharmaduk maximális dózist szedett, azaz szimvasztatinból napi 80 mg-ot, atorvasztatinból 80 mg-ot és rozuvasztatinból 40 mg-ot. A 80 mg-os szimvasztatin dózist ma az Egyesült Államokban korlátozzák, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy izomkárosodást okozhat.
A vizsgálat eredményei szerint a sztatinkezelés 19%-kal növelte a bármilyen típusú muszkuloszkeletális sérülés kockázatát (p<0,001), 13%-kal a diszlokációkét, ficamokét és húzódásokét (p=0,001) és 9%-kal a muszkuloszkeletális fájdalomét (p=0,02). Tendenciaszerűen, 7%-kal nőtt az oszteoartritisz/artropátia kockázata is, azonban ez a kapcsolat nem volt szignifikáns. Két olyan elemzésben azonban, amelyek egyikében korrigálták az adatokat a társuló betegségekre nézve, a másikban pedig kizárták a társuló betegségben szenvedő személyeket, az oszteoartritisz/artropátia kockázata is szignifikánsan magasabb volt a sztatint szedőkban.
Amuszkuloszkeletális sérülések kockázata és aközött azonban, hogy hány éve szedték a személyek a szimvasztatint, a kutatók nem találtak kapcsolatot.
A kutatócsoport szerint a sztatinszedéshez kapcsolódó muszkuloszkeletális sérülések a gyógyszer mellékhatásainak egy kevésbé ismert fajtáját alkotják, s ezeket tovább kell tanulmányozni, főleg az aktív életet élő személyekben. A sztatinok valamennyi kockázatának ismerete lehetővé teszi „a sztatinszedés teljesebb költség/haszon és költséghatékonysági elemzését” – írta dr. Mansi és kollégái.
Forrás: Medscape
