A tej gátolhatja a colon-karcinóma növekedését

Életünket tej ivásával kezdjük, és mind több tudományos tanulmány igazolja, hogy az anyatej után, életünk végéig az egészséges táplálkozás alapvető eleme a tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása. A tej nemcsak finom ital, de számos vizsgálat bizonyította azt is, hogy legjobban a tejben lévő kalcium épül be a csontokba, gyermekkorban elősegítve az erős csontozat kifejlődését, idősebb korban pedig mérsékelve a csontritkulás kialakulását.

A rendszeres tejfogyasztás a metabolikus szindróma kockázatát is csökkenti. Ebben az évben amerikai kutatók azt találták, hogy a tejkészítményeket kedvelő, 23–98 éves emberek emlékezőtehetsége, gondolkodóképessége jobb, és az életkor előrehaladásával jobb is marad, mint a tejet soha nem fogyasztó, hasonló korú társaiké. Ezek az adatok ezernél több nő és férfi eredményeiből származnak, akiket a Maine-i Egyetem munkatársai vizsgáltak. A szellemi képességet nyolcféle módszerrel mérték, és a tej hatása dózisfüggőnek bizonyult: minél több tejterméket fogyasztott valaki, annál jobb volt az esélye az épebben maradó gondolkodásra.

Most svéd kutatók, akik Lund Egyetemén dolgoznak, a tejben lévő egyik fehérje, a laktoferrin emésztésével nyert laktoferricin_4–14 rosszindulatú daganat ellen kifejtett hatását tanulmányozták. Ez a szakirodalomban Lfcin_4-14 rövidítéssel jelölt peptid megnyújtja a sejtciklus időtartamát.

Stina Oredsson professzor és munkacsoportja a colon-karcinóma-sejtek viselkedését tanulmányozta Lfcin_4-14 adása esetén, illetve anélkül. Ez a rosszindulatú daganat a második leggyakoribb malignus folyamat világszerte. Évente félmillió ember veszíti életét vastagbélrák következtében, és minden esztendőben átlagosan egymillió az új betegek száma. A hazai statisztika is ezzel egyezik. Nálunk, a tüdőrákot követően, ugyancsak a vastagbél-végbél rosszindulatú daganata van a második helyen, és évente mintegy ötezer ember fejezi be életét ilyen malignus folyamat következtében.

Oredsson professzor és munkatársai a vastagbélráksejteket ultraibolya besugárzással kezelték, majd ezt megismételték Lfcin_4–14 jelenlétében, illetve anélkül is. Eredményeik azt bizonyították, hogy ez a tejből származó peptid hosszú távon jelentősen gátolja a vastagbélráksejtek szaporodását, növekedését. Hatására a ráksejtek életciklusa megnyúlik. Kedvező tulajdonságának magyarázata, hogy a Lfcin_4–14 befolyásolja a ráksejtek DNS-ének ultraibolya fény kiváltotta változását. A kontrollhoz képest a különbség nem túlságosan erős, de a statisztikai számítások tanúsága szerint szignifikánsnak bizonyult.

A DNS károsodását érzékeny mérési eljárással mutatták ki, melynek neve üstököstechnika. A DNS-ükben károsodott daganatsejtek alakja üstökösre emlékeztet, mely jellegzetes csóvát húz maga után. A DNS-károsodás mértékét az üstökös fejének és csóvájának arányából lehet megítélni. Ultraibolya fény hatására sokkal több üstökös látszott. Ha viszont az ultraibolya sugárzást Lfcin_4–14 adása után alkalmazták, kevesebb lett az üstökös. Különböző további sejtjelző technikák segítségével sikerült igazolni, hogy a tejfehérje-származék valóban a DNS-károsodás befolyásolása útján fejti ki hatását.

Oredsson professzor és munkatársai tanulmányát a Dairy Science legutolsó számában közölte. Eredményeiket a szerzők úgy foglalták össze, hogy „Adataink szerint az Lfcin_4–14 a daganatsejtek ciklusát megnyújtva hozzájárul a tej rosszindulatú folyamatokat megelőző tulajdonságához. Ezt újabb vizsgálati módszerekkel tovább kell tanulmányozni.”