A tej gátolhatja a colon-karcinóma növekedését
A tej laktoferrin fehérjéjének emésztési terméke gátolja a vastagbélráksejtek növekedését in vitro. Különböző sejtjelző technikák segítségével sikerült igazolni, hogy a peptid a DNS-károsodás befolyásolása útján fejti ki hatását.
Életünket tej ivásával kezdjük, és mind több tudományos tanulmány igazolja, hogy az anyatej után, életünk végéig az egészséges táplálkozás alapvető eleme a tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása. A tej nemcsak finom ital, de számos vizsgálat bizonyította azt is, hogy legjobban a tejben lévő kalcium épül be a csontokba, gyermekkorban elősegítve az erős csontozat kifejlődését, idősebb korban pedig mérsékelve a csontritkulás kialakulását.
A rendszeres tejfogyasztás a metabolikus szindróma kockázatát is csökkenti. Ebben az évben amerikai kutatók azt találták, hogy a tejkészítményeket kedvelő, 23–98 éves emberek emlékezőtehetsége, gondolkodóképessége jobb, és az életkor előrehaladásával jobb is marad, mint a tejet soha nem fogyasztó, hasonló korú társaiké. Ezek az adatok ezernél több nő és férfi eredményeiből származnak, akiket a Maine-i Egyetem munkatársai vizsgáltak. A szellemi képességet nyolcféle módszerrel mérték, és a tej hatása dózisfüggőnek bizonyult: minél több tejterméket fogyasztott valaki, annál jobb volt az esélye az épebben maradó gondolkodásra.
Most svéd kutatók, akik Lund Egyetemén dolgoznak, a tejben lévő egyik fehérje, a laktoferrin emésztésével nyert laktoferricin4–14 rosszindulatú daganat ellen kifejtett hatását tanulmányozták. Ez a szakirodalomban Lfcin4-14 rövidítéssel jelölt peptid megnyújtja a sejtciklus időtartamát.
Stina Oredsson professzor és munkacsoportja a colon-karcinóma-sejtek viselkedését tanulmányozta Lfcin4-14 adása esetén, illetve anélkül. Ez a rosszindulatú daganat a második leggyakoribb malignus folyamat világszerte. Évente félmillió ember veszíti életét vastagbélrák következtében, és minden esztendőben átlagosan egymillió az új betegek száma. A hazai statisztika is ezzel egyezik. Nálunk, a tüdőrákot követően, ugyancsak a vastagbél-végbél rosszindulatú daganata van a második helyen, és évente mintegy ötezer ember fejezi be életét ilyen malignus folyamat következtében.
Oredsson professzor és munkatársai a vastagbélráksejteket ultraibolya besugárzással kezelték, majd ezt megismételték Lfcin4–14 jelenlétében, illetve anélkül is. Eredményeik azt bizonyították, hogy ez a tejből származó peptid hosszú távon jelentősen gátolja a vastagbélráksejtek szaporodását, növekedését. Hatására a ráksejtek életciklusa megnyúlik. Kedvező tulajdonságának magyarázata, hogy a Lfcin4–14 befolyásolja a ráksejtek DNS-ének ultraibolya fény kiváltotta változását. A kontrollhoz képest a különbség nem túlságosan erős, de a statisztikai számítások tanúsága szerint szignifikánsnak bizonyult.
A DNS károsodását érzékeny mérési eljárással mutatták ki, melynek neve üstököstechnika. A DNS-ükben károsodott daganatsejtek alakja üstökösre emlékeztet, mely jellegzetes csóvát húz maga után. A DNS-károsodás mértékét az üstökös fejének és csóvájának arányából lehet megítélni. Ultraibolya fény hatására sokkal több üstökös látszott. Ha viszont az ultraibolya sugárzást Lfcin4–14 adása után alkalmazták, kevesebb lett az üstökös. Különböző további sejtjelző technikák segítségével sikerült igazolni, hogy a tejfehérje-származék valóban a DNS-károsodás befolyásolása útján fejti ki hatását.
Oredsson professzor és munkatársai tanulmányát a Dairy Science legutolsó számában közölte. Eredményeiket a szerzők úgy foglalták össze, hogy „Adataink szerint az Lfcin4–14 a daganatsejtek ciklusát megnyújtva hozzájárul a tej rosszindulatú folyamatokat megelőző tulajdonságához. Ezt újabb vizsgálati módszerekkel tovább kell tanulmányozni.”