A terhesség alatti nikotinpótló kezelés az utódok elhízásához vezet
A kanadai Western University kutatói azonban most azt hozták nyilvánosságra, hogy amennyiben a várandós nikotinpótló készítményekkel igyekszik leszokni a dohányzásról a terhesség alatt, akkor a gyermeknél később nagyobb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulásának esélye.
A Daniel Hardy által vezetett kutatócsoport a Toxicology and Applied Pharmacology című lapban tette közzé megállapításait.
Az Egyesült Államok preventív szolgálatának (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint az anya terhesség alatti dohányzása vetélést és koraszülést okozhat, a megszületett gyermek pedig nagyobb valószínűséggel lesz a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS, sudden infant death syndrome) áldozata és gyakrabban lesz szájpadhasadéka. Az elmúlt évben arról is beszámoltak, hogy a dohányos terhesek lányai körében később gyakoribb a terhességi cukorbetegség és az elhízás. Mindezek fényében a mostani vizsgálat célja annak meghatározása volt, van-e biológiai összefüggés a (dohányzásból vagy nikotinpótló terápiából [NPT]) származó nikotinexpozíció, illetve az utódoknál az élet későbbi szakaszában kialakuló metabolikus szindróma és elhízás között.
Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága [FDA, Food and Drug Administration) által elfogadott ötféle NPT-módszer: tapasz, rágógumi, orrspray, inhaler és szopogatócukorka mindegyike − a cigarettához hasonlóan – ugyancsak nikotinexpozíciót jelent a szervezet számára.
A mostani vizsgálatban vemhes kísérleti patkányokon tesztelték a NPT hatását. A vemhes állatok naponta 1 mg/ttkg dózisban kapták a nikotint, ez a dózis nagyjából megfelel annak a nikotinmennyiségnek, amit egy átlagos dohányos visz be a szervezetébe naponta. A vemhes állatok utódait a megszületés után 6 hónapon keresztül figyelték meg.
A kutatók megjegyzik, hogy a vemhes patkányoknak adott nikotin mennyisége lényegesen kisebb a nikotinpótló terápia során bevitt napi 10 mg-nyi nikotinnál, vagyis 10 szál cigaretta elszívása esetén a szervezetbe jutó nikotinnak megfelelő mennyiségnél.
Azt figyelték meg, hogy 6 hónapos korukra az állatoknál májnagyobbodás jelentkezett, és megemelkedett az obezitás indikátorának tekinthető trigliceridek szintje. Amennyiben a máj hosszú ideig ki volt téve a nikotin hatásának, a trigliceridtermelés fokozódott.
A munkacsoport vezetője kiemeli, hogy mivel az állatkísérletek tanúsága szerint a folsav képes csökkenteni a keringő trigliceridek szintjét, a következő lépés lesz annak tisztázása, hogy a terhesség alatti folsavpótlással meg lehet-e előzni vagy visszájára fordítani a nikotin okozta májkárosodást. Bár a szakemberek is elismerik, hogy a NPT még mindig jobb a várandós nő és magzata szempontjából, mint a dohányzás, további kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy a NPT valóban hatásosan és biztonságosan alkalmazható-e a terhesség alatt is. Ezen kívül azt is fel kell deríteni, hogy a terhesség alatti NPT miként befolyásolja az utód egészségi állapotát a megszületést követően.
