Miért hízunk a leszokás után?
A súlyosabb nikotinfüggőség mellett nagyobb a hajlam az elhízásra. A súlygyarapodás összefügg a nikotinfüggőség mértékével, a naponta elszívott cigaretták számával, a kiindulási triglicerid - és az alacsony HDL-koleszterin szinttel.
A dohányzás elhagyása után a férfiak tömege átlagosan 2,8 kg-mal, a nőké 3,8 kg-mal gyarapszik, de a leszokók közel 10%-nál 13 kg vagy még ennél is nagyobb a súlynövekedés. A hízás oka lehet a fokozott kalória-bevitel, az alapanyagcsere lassulása, a kevés mozgás, a fokozott lipoprotein-lipáz aktivitás. Ráadásul megszűnik a nikotin étvágycsökkentő hatása, javul az ízérzés, a szaglás, a gyomornyálkahártya mikrocirkulációja és az exdohányos igényli, hogy legyen valami a szájában. A testtömeg általában 3 évig nő, majd lassan csökken és a 7-8. évre éri el a leszokás előtti állapotot. Koji Hasegawa és kollegái a dohányzást sikeresen abbahagyó, nikotinhelyettesítő-terápián résztvevő személyeknél vizsgálták a súlygyarapodás jellegzetességeit. A nikotintapasszal illetve a vareniklin tablettával kezelt páciensek között számottevő eltérés nem volt a testtömeg változásában 3 hónappal a terápia megkezdése után. A PLOS ONE című újságban megjelent kutatás szerint azok a dohányosok, akiknek a Fagerström teszttel meghatározott nikotinfüggősége súlyosabb volt, hajlamosabbak az elhízásra. A magasabb FTND pont, ami erősebb nikotinfüggőséget jelent, korrelált legerősebben a leszokás utáni súlygyarapodás mértékével. Összefüggést mutatott a terápia kezdetén mért magasabb szérum triglicerid és alacsonyabb HDL-koleszterin szint, illetve a napi cigarettafogyasztás mértéke is.
Forrás: PLoS ONE
