A túl sok vas növeli a testmagasságot
Az olyan svájci felnőttek, akik HFE hemokromatózisban, egy genetikai vastúlterhelési betegségben szenvednek, szignifikánsan magasabbak, mint az ország populációjának átlaga, feltehetően a gyermekkori krónikusan magas vasszint miatt.
A kutatók 176 felnőtt beteget vizsgáltak, s közülük a férfiak átlagosan 4,3 cm-rel, a nők 3,3 cm-rel voltak magasabbak a svájci populáció átlagánál, ami a férfiaknál 173,9 cm, a nőknél pedig 163,8 cm – erről számolt be dr. Pietro E Cippà, PhD és dr. Pierre-Alexandre Krayenbuehl, a Zürichi Egyetemi Kórház munkatársai.
A referencia populációt kb. 460 000 svájci személy alkotta, akik nemüket és életkorukat tekintve megfeleltek a betegeknek. A hemokromatózisos betegek nagyobb testmagassága mindkét nem esetében szignifikáns volt (a 95%-os CI 3,0–5,5 cm volt a férfiaknál és1,3–5,3 cm a nőknél), számoltak be róla a New England Journal of Medicine augusztus 22-i számában a kutatók. (A betegek közül 120-an férfiak és 56-an nők voltak.)
A betegek közül 93%-ban homozigóta C282Y mutációt találtak, 7%-ukban pedig összetett H63D-C282Y mutációt. A vastúlterhelés minden betegben bizonyított volt; ezt úgy definiálták, hogy a szérumferritin szint meghaladta a 300 µg/l-t vagy a transzferrin szaturáció a 45%-ot.
A kutatók szerint a nagyobb testmagasság az élet első két évtizedében érvényesülő nagyobb vasfelszívódásnak tudható be – ez a hatás azért is valószínű, mivel ismert, hogy a vashiány gyakran a növekedés visszamaradásához vezet. Mint megjegyezték, a növekedés üteme még normális gyermekekben is befolyásolja a vasszükségletet, amely a gyors növekedés periódusaiban sokszor meghaladja a vasellátást.
Mivel a HFE mutációk gyakoribbak az észak-európai származású személyekben (először kb. 6000 éve a kelták közt mutatkoztak), a kutatók egy másik, ír referencia populációval is összevetették a betegeket, azonban ez nem változtatta meg az eredményeket. Emellett a betegek nagyobb testmagassága nem függött össze a HFE mutáció típusával, a testtömegindexszel, a szérumferritin szinttel, a májenzimek szintjének emelkedésével, a máj fibrózisával és az olyan klinikai manifesztációkkal, mint az artropátia vagy a hipogonadizmus.
A szerzők ugyanakkor úgy gondolják, hogy túl korai lenne a gyerekeknek vaskiegészítést adni annak érdekében, hogy felnőtt korukban magasabbak legyenek. Mint írják, nem világos, hogy a vaskiegészítés mikor és mennyi ideig lenne jótékony hatású. Ez még vizsgálatra szorul, azonban eddig a leghosszabb vaskiegészítés is csak 52 hétig tartott. Ugyanakkor a nem fiziológiás mértékű vaskiegészítésnek nemkívánatos hatásai lehetnek: oxidatív stressz, és olyan szabad gyökök keletkezése, amelyek befolyásolják a citokin reakciókat és a növekedési faktorokat, valamint a vas gátolhatja más esszenciális tápanyagok felszívódását.
Forrás: Medpage Today
