hirdetés

A túlzott magzati stresszhatás felnőttkori hangulatzavarokat okozhat

Amennyiben a magzatot túlságosan nagy stresszhormon-expozíció éri, úgy felnőttkorban nagyobb a hangulatzavarok esélye. Egy brit idegtudományi kongresszuson most nyilvánosságra hozták az összefüggés lehetséges mechanizmusát is.

hirdetés

Jól ismert tény, hogy egy sor felnőttkori betegség mögött magzati programozottság áll, azaz a méhen belüli életben érvényesülő környezeti hatások az élet későbbi szakaszában is hosszú távra meghatározzák bizonyos betegségek kialakulásának esélyét, illetve az egészségi állapotot. Ahogyan Megan Holmes neuroendokrinológus professzor, a University of Edinburgh/British Heart Foundation Centre for Cardiovascular Science szakembere fogalmazott a BNA2013 elnevezésű londoni rendezvény kapcsán: „Kutatásunk eredményeként azonosítottuk a 11béta-HSD2 enzimet, mely feltételezéseink szerint alapvető szerepet játszik a fötális programozásban. Ennek a folyamatnak a kulcseleme lehet a kortizol hormon, mely megszabja bizonyos betegségek későbbi kockázatát. A kortizol lassítja a növekedést és beavatkozik a szöveti fejlődés időbeli lefolyásába, emellett tartós hatást gyakorol a génexpresszióra.”

Holmes professzor vázolta azt az utat, mely a 11béta-HSD2 enzim (11béta-hidroszteroid-dehidrogenáz 2-es típusa) felfedezéséhez vezetett. Az enzim szerepe, hogy inaktív formává alakítja a kortizol stresszhormont, még mielőtt az kifejthetné károsító hatását a fejlődő magzatra. A 11béta-HSD2 enzim jelen van a placentában és a fejlődésben lévő magzati agyban, ahol feltételezett szerepe a káros kortizolhatással szembeni védelem.

Holmes munkacsoportja olyan genetikailag módosított egereket tenyésztett ki, melyekből hiányzott a 11béta-HSD2 enzim. Kísérleteikkel azt igyekeztek tisztázni, hogy az enzim milyen szerepet játszik a méhlepényben és a magzati agyban. „11béta-HSD2-hiányos egereket erős stresszhormonhatásnak tettünk ki és azt tapasztaltuk, hogy az állatok magzati fejlődése meglassult, és életük későbbi szakaszában programozott hangulatzavarok jelentkeztek náluk. Azt is megfigyeltük, hogy a kezelt állatokból származó placenták kisebbek voltak, és károsodott a fejlődő magzat felé irányuló tápanyagtranszport is. Ez utóbbi ugyancsak hozzájárulhatott a fokozott stresszhormon-expozíció káros magzati következményeihez, és arra utal, hogy a placentaris 11béta-HSD2 fontos barrierfunkciót tölt be. Az előzetes adatok ugyanakkor azt sejtetik, hogy amennyiben pusztán az agyban szűnik meg a 11béta-HSD2 által biztosított védőgát, a programozott magzati fejlődés ettől függetlenül végbemegy, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyire domináns a placentaris 11béta-HSD2 barrier szerepe. A kutatás még nem zárult le, ezért egyelőre nem fogalmazhatunk meg végleges következtetéseket. A fötális programozottság pontos molekuláris és celluláris hátterének felderítése alapján olyan terápiás célpontokat azonosíthatunk majd, melyek segítségével semlegesíthetjük a hangulatzavarok kedvezőtlen következményeit. Reményeink szerint hamarosan embereknél is tanulmányozhatjuk a lehetséges célpontokat” – mondja a vizsgálat vezetője.

Holmes professzor reményei szerint mostani vizsgálatuk eredményei ráébreszthetik az egészségügyi dolgozókat arra, hogy a magzati életben érvényesülő kedvezőtlen környezeti hatások (pl. bántalmazás, táplálkozási hiányállapotok, gyász) fokozzák a későbbi hangulatzavarok esélyét, ezért az érintett gyermekek állapotát szorosan figyelemmel kell kísérni a nem kívánt következmények kivédése érdekében.

A fokozott stresszhormonhatás potenciális káros hatásainak ismerete jelentőséggel bírhat a terhesgondozást végzők számára is. Az elmúlt két évtizedben fenyegető koraszülésben szintetikus glükokortikoidokat alkalmaznak a magzati tüdő érésének gyorsítására annak érdekében, hogy a koraszülött túlélései növekedjenek. „Jóllehet az e javallattal végzett glükokortikoidterápia alapvető jelentőségű, alapos megfontolásnak kell megelőznie a szer kiválasztását, illetve a kezelések számának és időzítésének megválasztását, hogy a még éppen hatásos legkisebb dózisokat alkalmazzuk” – figyelmeztet a vizsgálat vezetője.

A serdülőkor a másik szenzitív időszak, amikor a stresszhatás ugyancsak befolyásolhatja a későbbi felnőttkori hangulatzavarok előfordulásának esélyét. Holmes és munkatársai patkányokon végzett képalkotó vizsgálatokból azt állapították meg, hogy a korai tinédzserkorban érvényesülő stresszhatás – az emocionális információfeldolgozásban részt vevő idegi hálózatok módosítása révén – szintén közrehathat a hangulatzavarok létrejöttében. A kutatók funkcionális MR-vizsgálatok segítségével követték nyomon, hogy a stresszhatás pontosan mely agyi területekre hat.

„Kimutattuk, hogy a stresszhatás alatt álló „tinédzser” patkányoknál fokozottan aktiválódott az érzelmeket és a félelmet befolyásoló agyterület, az amygdala, szemben a kontroll állatokkal. A vizsgálat eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a stresszhormon és a későbbi hangulatzavarok közötti összefüggés mögött az áll, hogy stresszhatásra megváltozik az emocionális információfeldolgozás az amygdalában – és e hatás éppen a magzati fejlődés egy rendkívül fontos szakaszában érvényesül.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.