Az 55 éves kor előtt végzett prosztataszűrés értéke behatárolt
Az 55 évesnél fiatalabbak esetében a PSA-szint meghatározásával végzett prosztatarákszűrés nem előnyösebb, mint az 55 éves kor után megkezdett szűrés, tehát nem célszerű a tömeges szűrés időpontjának előbbre hozatala.
A prosztatarák prosztataspecifikus antigén (PA) alapján történő szűrése ellentmondásos. PSA-szűréssel minden 98 szűrt férfira számítva körülbelül 1-gyel csökkenthető a prosztatarák okozta halálesetek száma, de ez még mindig azt jelenti, hogy a szűréssel megelőzhető minden egyes halálesetre 3-4 prosztatarákos halálozás jut. Ezen túlmenően a PSA-szűrés jelentős túldiagnosztizáláshoz vezethet: minden 100 szűrt férfira körülbelül 5 felesleges prosztatarák-diagnózis jut. Ezek a betegek aztán szükségtelen kezeléseken esnek át, melyek nemegyszer súlyos következményekkel – például vizelettartási zavarokkal és/vagy impotenciával – járnak.
Egészen mostanáig szürke zónának számított az ártalmak és előnyök közötti egyensúly; a legjelentősebb urológiai irányelvek többsége úgy fogalmaz, hogy a szűrést nem kell aktívam felajánlani (mint ahogyan például a mammográfiánál történik), ehelyett minden egyes férfi esetében egyedileg kell dönteni a szűrővizsgálat lehetőségéről. Az új analízis azt jelzi, hogy a szűrés 55 éves kor előtt még akkor sem bír jelentős járulékos hatással, ha az érintettek szabadon dönthetnek a szűrés elfogadásáról vagy elutasításáról.
Az urológiai tumorokkal foglalkozó 7. európai multidiszciplináris kongresszuson Barcelonában ismertetett új adatok a rotterdami Erasmus Egyetem kutatásából származnak, melyben a European Randomized study of Screening for Prostate Cancer (ERSPC) rotterdami ágából 6822 férfi kimenetelét elemezték. A szűrés 1993 és 1997 között kezdődött, amikor a résztvevők életkora 55 és 59 év közé esett, majd 75 éves koruk eléréséig követték őket nyomon. A vizsgálat kezdetekor elvégzett első szűrés 189 esetben derített fényt prosztatarákra. A vizsgálat lezárásának idejére a 189 beteg közül 40-en vagy meghaltak prosztatarák következtében, vagy metasztázisok alakultak ki náluk (19 fő), illetve mutatkoztak prosztatarákra utaló biokémiai jelek (21 fő). Mindent egybevetve, ez a 40 férfi alkotta a betegek azon csoportját, aki számára előnyös a korai szűrés. A fennmaradó 80-90 százalék nem profitál a korai szűrésből, mivel esetükben vagy már megvalósult a haszon az 55 éves korban kezdett szűréssel, vagy esetükben egyáltalán nem mutatkozik a szűrővizsgálatnak előnye. E csoport számára az pusztán korábbi életkorban megkezdett szűrés semmilyen különbséget nem eredményez. A szűrés valójában jó eséllyel fokozza is a lehetséges ártalmakat, amilyenek többek között a terápia mellékhatásai (stressz, inkontinencia, impotencia stb.).
Nem dönthető el egyszerű igennel vagy nemmel, hogy az adott személy számára előnyös-e a szűrés, mivel ez függ attól is, mekkora súllyal értékelünk más tényezőket, melyek jelentős része ráadásul nagy egyéni variabilitást mutathat. Ám a mostani kutatás azt jelzi számunkra, hogy az a stratégia, hogy egyszerűen a szűrés megkezdésének korábbra hozását javasoljuk 55 éves kor előttre, nem optimális mód a szűrés kockázat/haszon arányának javítására. A férfiak többsége szempontjából a szűrés javításának egyetlen módja magának a szűrővizsgálati protokollnak a módosítása, ami jelentheti többek között a PSA-szűrés intervallumának megváltoztatását vagy esetleg más módszer alkalmazását a prosztatarák felderítésére.
„Jelentős kutatásról beszélhetünk, a mostani adatok azonban nem bizonyítják azt, hogy minden esetben előbbre kell hoznunk a PSA-szűrés időpontját. Meg lehet fontolni az 55 éves kor előtti szűrést például egy olyan személynél, akinek édesapja vagy valamelyik más első fokú rokona metasztatikus prosztatarákban hunyt el – kommentálja az eredményeket Hein Van Poppel professzor, az Európai Urológus Társaság főtitkára. − Az először 40 éves korban végzett PSA-szűrés, melyet 45 és 50 éves korban újabb követ, segíthet a különösen agresszív rákok kimutatásában, melyek inkább az ötvenes éveik elején járó férfiaknál fordulnak elő, és igen alacsony szérum-PSA-szinttel járnak, ugyanakkor nagy a gyengén differenciált tumorok előfordulásának kockázata. A PSA-szint 40 és 50 éves kor között észlelhető megváltozása felveti a fatális kimenetelt ígérő prosztatarákok gyanúját.”