Az almahéj véd az elhízástól

Az amerikai University of Iowa kutatását Christopher Adams vezette, aki kollégáival arra a következtetésre jutott, hogy bár az urzolsavat fokozott mennyiségben tudták kimutatni a vázizomzatban és a barna zsírszövetben egereknél (melynek jelenlétében fokozódott a kalóriafelhasználás), az ennek hátterében álló biológiai folyamatokat egyelőre még nem vizsgálták, ezért nem állítható, hogy ugyanez lenne igaz emberek esetében is. A munkacsoport a PLoS ONE című lapban hozta nyilvánosságra eredményeit.

Háttérinformációként elmondják, miként jutottak a közelmúltban arra a következtetésre, hogy „az urzolsav fokozza a vázizmokban az Akt aktivitását és stimulálja az izmokat nem elhízott egereknél”. Az Akt egy olyan fehérje, mely sokféle celluláris folyamatban lényeges szerepet játszik, többek között a bevitt glukóz energiává alakításában. Az izomzat hatékonyan égeti a kalóriákat, ami magyarázatot adhat arra, hogy az urzolsavval kezelt egerek között miért volt kisebb arányú az elhízás – említik meg a kutatók.

A sajtónak kiadott közleményben dr. Adam belgyógyász docens kiemeli, hogy az effajta kutatások azért fontosak, mert segítséget nyújtanak az izomvesztés kezelésére alkalmas módszerek megtalálásához.

„Mostani vizsgálatunkban nagy zsírtartalmú étrenden tartott egereknél − az elhízás és metabolikus szindróma modelljén − elemeztük az urzolsav hatását. Megint csak azt találtuk, hogy az urzolsav növeli a vázizmok tömegét. Érdekes módon ez az elhízás, preadiabetes és zsírmáj ritkább előfordulásával társult” – mondja dr. Adams.

A kutatás vezetője szerint meglepődve tapasztalták, hogy az urzolsav növeli a barna zsírszövet tömegét is – ez egy másik szövettípus, mely nagyon hatékony a kalóriák felhasználásában. Ez arra utal, hogy az urzolsav valamilyen más mechanizmus révén védi meg az egereket az elhízással szemben.

A kísérlet céljából a kutatók néhány héten keresztül megegyező zsírgazdag étrenden tartották egerek két csoportját, az egyetlen különbség az volt, hogy az egyik csoportban urzolsav-kiegészítést is adagoltak. Azt találták, hogy az urzolsavval kezelt állatok bár valójában többet ettek, testsúlyuk mégis kevésbé gyarapodott, és vércukorszintjük közel normális maradt, noha fizikai aktivitásuk nem haladta meg az urzolsavpótlásban nem részesült társaikét. Másik fontos megfigyelés volt, hogy az urzolsavval kezelt csoportban nem fordult elő zsírmáj. (A zsírmájról egyébként megjegyzik, hogy gyakran társul elhízáshoz, és az állapot az Egyesült Államok felnőttkorú lakosságának közel 20 százalékát érinti.)

Amikor megvizsgálták az egereket, az derült ki, hogy az urzolsavval kezelt egerek tömegesebb vázizomzattal rendelkeztek, melynek következtében megnövekedett erejük és teherbíró képességük, és szervezetükben nagyobb volt a barna zsírszövet mennyisége is, mint azoknál az egereknél, akik nem kaptak urzolsavat. Az egerek energiafelhasználását vizsgálva pedig azt tapasztalták, hogy az urzolsavval kezelt csoport állatai több kalóriát égettek el, mint a szokványos étrenden tartott egerek.

A szerzők következtetése szerint: „Mostani adataink megerősítéssel szolgálnak arra a modellre, melyben az urzolsavval csökkenthető volt baz elhízás mértéke, valamint a glukózintolerancia és zsírmáj súlyossága, továbbá arra utal, hogy az urzolsav potenciális terápiás lehetőség lehet az elhízás és az ahhoz kapcsolódó betegségek kezelésében.”

A képalkotó technikák fejlődése csak nemrégiben tette lehetővé annak felfedezését, hogy kis mennyiségben a felnőttek szervezete is tartalmaz barna zsírszövetet, mégpedig a nyakon és a lapockák közötti területen. Az újabb kutatások fordított összefüggést találtak a barna zsírszövet mennyisége, illetve az elhízás esélye és a normálishoz közeli vérzsír- és vércukorszint között: barna zsírszövet jelenlétében kisebb az obezitás előfordulása. Ez ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a barna zsírszövet talán szerepet játszik az elhízás és a cukorbetegség megelőzésében. Korábban azt gondolták, hogy csak csecsemőkorban található meg a barna zsírszövet, mely a gyermekkor felé lassan eltűnik.

A kutatás vezetője, dr. Adam kiemeli, hogy egyelőre nem tudják, hogy az urzolsav miként növeli meg a barna zsírszövet mennyiségét, illetve megnöveli-e egyáltalán. És ami még fontosabb: még nem tisztázott, hogy ennek lehet-e előnyös hatása embereknél is. A következő lépés ennek meghatározása lesz.