Az éttermeknek szerepe lehet a COVID-19 szóródásában
Az amerikai Center for Disease Control and Prevention (CDC) kutatói szerint úgy néz ki, hogy az éttermek kulcsszerepet játszanak a COVID-19 fertőzés terjedésében.
- A COVID-fertőzést követő negatív teszt nem garantál gyógyult állapotot
- Karantén és fizikai távolságtartás
- Hogyan értelmezzük a COVID-19 RT-PCR teszt eredményét?
- Antitestek a COVID-19 fertőzésen átesettekben
- Nem tartós a COVID-19 elleni antitestek nyújtotta védettség
- COVID-19: hogyan segít a fertőzöttek elkerülésében az okostelefon?
Evéskor és iváskor a maszk nem takarja a szájunkat és az orrunkat, viszont vásárláskor, vagy egyéb beltéri aktivitás esetén a maszkot megfelelően használjuk – jelentették ki Dr. Kiva A. Fisher és munkatársai a CDC-től.
Bár az egészségügyi hatóságok hónapok óta a maszk viselését és a „szociális távolságtartást” javasolják, könnyebben elfogadhatnánk az ajánlásokat, ha pontosan tudnánk, hogy az emberek hol találkoznak a vírussal. A legtöbb kutatásban az szerepel, hogy az emberek hogyan kerültek kapcsolatba a COVID-19-dal, de nem állnak rendelkezése COVID-19 nélküli kontroll csoportok. A hiány pótlására a Morbidity and Mortality Weekly Report-ban szeptemberben megjelent cikk szerzői összehasonlítottak 154, COVID-19-es tüneteket mutató, igazoltan pozitív beteget 160 hasonló tüneteket panaszoló beteggel, akik teszteredménye negatív volt. A COVID-19 pozitivitást a SARS-CoV-2 RNS légzőszervi RT-PCR próbával igazolták. A két csoportot életkor, nem és a vizsgálat helye szerint párosították.
A résztvevőket kikérdezték a maszkviselésről, a közösségi aktivitásról, a 10-nél kisebb és nagyobb részvételű családi eseményekről, a bevásárlásokról, az étterembe járásról, az irodákba-, szépségszalonokba-, edzőtermekbe-, bárokba/ill. kávéházakba járásról, a vallási gyülekezetbe/templomba járásról, a tömegközlekedési eszközök használatáról, a válaszokat pedig öt pontban értékelték a „soha” bejegyzéstől a „mindig” bejegyzésig terjedő skálán. A két csoport a nagyjából hasonló aktivitást mutattak, tehát COVID-19 fertőzésnek hasonlóan voltak kitéve, mégis néhány alapvető különbség mutatkozott közöttük. Az igazoltan pozitív csoportban 42% vallotta azt, hogy közeli kontaktusba került egy COVID-19-es személlyel. Ezzel ellentétben a negatív eredménnyel rendelkezőknek csak 14% jelezte, hogy ilyen kontaktusa volt. A közeli kapcsolatba került betegek fele (51%-a) családi kapcsolaton keresztül fertőződött meg. Az összes résztvevő mintegy fele volt vásárolni, illetve vett részt 10 főnél kisebb baráti összejöveteleken az első tünetek megjelenése előtti 2 hétben. Nem volt szignifikáns különbség a pozitív és a negatív személyek között a bevásárlások, a családi találkozókon való részvétel, az irodákba, a szépségszalonokba, az edzőtermekbe, a vallási gyülekezetekbe való látogatások gyakorisága szerint. A pozitív teszttel rendelkezők viszont 2,4-szer gyakrabban ebédeltek/vacsoráztak étteremben a betegségük kezdete előtti 2 hétben (igazított OR: 2,4, 95%CI 1,5-3,8). Az étteremben történt étkezéseket nem különböztették meg aszerint, hogy a vendéglő zárt terében, a külső teraszán, vagy a belső udvarában ültek-e a résztvevők.
Az arcmaszk igenis számít
Azon résztvevők, aki a vizsgálatot megelőző 2 hétben nem kerültek érintkezésbe COVID-19 fertőzött személyekkel, de pozitívnak bizonyultak, csaknem háromszor annyian étkeztek étteremben (igazított OR: 2,8, 95%CI 1,9-4,3). A vizsgálatban résztvevők ezen alcsoportjában (a pozitívak között) csaknem négyszer annyian voltak, akik bárban, vagy kávéházban jártak (igazított OR: 3,9, 95%CI 1,5-10,1).
Összesen 107 volt azok száma, akik a vizsgálatot megelőző 2 hétben étteremben ettek, 21-en pedig bárban vagy kávéházban fordultak meg. Ezek közül a (pozitív) személyek közül jóval kevesebben tartották be az olyan járványügyi ajánlásokat, mint a maszk viselése, vagy a szociális távolságtartás.
A pozitívnak bizonyult esetek 71%-a úgy nyilatkozott, hogy a megbetegedésének kezdete előtti 2 hétben mindig viselt valamilyen kendőt, vagy maszkot az arcán, a negatívnak bizonyult személyek 74%-ban viseltek maszkot ebben a kérdéses időben. Az egyértelmű, hogy étkezés közben nem lehet maszkot viselni, ráadásul az éttermek szellőztetése sem mindig megfelelő a vírusterjedés csökkentésére.
A tanulmány szerzői is tisztában vannak vizsgálatuk számos korlátjával: pl. sokan nem kívántak részt venni a vizsgálatban. Nem tettek különbséget az éttermek zárt és nyitott terében elköltött fogyasztás között, a vírusfertőzöttség kimutatását szolgáló különböző PCR-vizsgálatok érzékenysége és specificitása eltér egymástól, továbbá az egyetlen földrajzi területről szerzett tapasztalatok nem általánosíthatók, stb.
Végül a kutatók mindössze azt a nyilvánvaló következtetést vonták le, hogy a biztonsági előírások betartásával csökkenthető a vásárlók, az alkalmazottak és a közösség SARS-CoV-2 vírussal történő megfertőződésének kockázata.
Források: