Az orvosképzés és -továbbképzés mint minőségi tudásmegosztás vizsgálata

Az 1992-ben Magyarországon beveze­tett egészségügyi alapellátási reform többek között a háziorvosi vállalkozások engedélyezésével kezdődött. Az addig ismeretlen rendszer számos szakmai és más jellegű (gazdasági, jogi stb.) ismere­tet követelt. Az ekkor indított Alapellátási Szabadegyetem iránti érdeklődés az el­múlt években folyamatosan nő. A 25 éve működő program sikere azt igazolja, hogy a szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi motorja.^1–6

Tudásmegosztás

A gyorsan változó környezethez való al­kalmazkodás a versenyképesség legfonto­sabb feltétele. Alkalmazkodni viszont csak az ember tud, és nem a szervezet. A széles körű kutatások és a mindennapi gyakor­lat e tapasztalata vezetett oda, hogy ma a munkáját végző emberben látjuk a leg­fontosabb értéket.

A 7S modell a McKinsey cég, azon belül Tom Peters és Robert Waterman nevéhez köthető. Azt kutatták, hogy mitől sikeresek ismert és kevésbé ismert amerikai vállala­tok. Arra a következtetésre jutottak, hogy minden, sikeresnek ítélt vállalat rendelkezik egy csak rá jellemző, nagyon erős kultúrával, mely nagyon mélyen él az ott dolgozókban. Szintén a kutatás eredményeként felállítot­tak egy modellt, mely a szervezeti kultúra szerkezetét és kapcsolatrendszerét mutatja be. A McKinsey-féle 7S modell elnevezése a hét tényező angol nevének kezdőbetűiből adódik. Két csoportra osztják a tényezőket: az ún. kemény tényezők (stratégia, struktúra, rendszerek) mellett fontos szerepük van a si­kerben a lágy tényezőknek (stílus, személyi állomány, képességek és értékrend).^7,8

Karl Erik Sveiby híressé vált 1997-es műve szerint,³⁶ amely 2001-ben magya­rul is megjelent,³⁷ a változásokhoz való alkalmazkodás során a másik tudásának megszerzése és a saját tudásunkhoz való hozzáadása szinte mindig gyorsabb és ha­tékonyabb, mint a merőben új megoldá­sok kitalálása. A versenyképességnek ezért fontos eleme a tudás szabad áramlása, ez azonban a gyakorlatban mégsem működik igazán – sem a gazdaság, sem a közoktatás világában.⁹ A különféle fejlesztési progra­mokban a továbbképzés a felkészülés egyik legfontosabb vagy talán a legfontosabb eszköze.¹⁰

A tudás megosztásának számos gátló tényezőjét tárták fel: önzés, bizalmatlanság, korábbi rossz tapasztalatok, időhiány, szer­vezeti korlátok és hatalomféltés. A tudás­menedzsmenttel foglalkozó szakemberek ma úgy látják, hogy a szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi motorjai, amelyek le tudják küzdeni az említett akadályozó tényezőket.^11,12 Tanulmányomban azt vizs­gáltam, hogyan valósult meg mindez a 25 éve működő Alapellátási Szabadegyetem keretében Győrött.

A családorvosi rendszer kialakulása

A középkelet-európai országokban 1990 előtt az állami egészségügyi ellátás mo­dellje működött. A rendszert a közpon­ti irányítás, az állami tulajdonban lévő szolgáltatói hálózat, az ingyenes ellátás­ra szóló általános jogosultság, a beteg választási szabadságának hiánya, a krónikus hiány állapota (forráshiány, műsze­rek és gyógyszerek hiánya, zsúfoltság, kényszerhelyettesítések), a szolgáltatá­sok alacsony minősége jellemezte.^13,14 Az 1990-es évek jellemzője volt az áttérés az állampolgári jogon járó központosított egészségügyi modellről a társadalombiz­tosításon alapuló finanszírozásra.¹⁵ A vi­lág minden részén máig vitatéma, hogy az egészségügyi rendszer problémáira a piaci elemek erősítése a megoldás, vagy éppen a nagyobb állami szerepvállalás a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése érdekében.^16,17

A reformok következtében Középkelet-Európában a korábbi körzeti orvosi rend­szer helyett háziorvosi rendszer alakult ki, új jogviszonnyal és finanszírozással, a háziorvosok tulajdonosi státusza, jog­állása szempontjából országonként eltérő módon (1. táblázat). Magyarországon az egészségügyi alapellátás reformját 1992. július 1-jével a piac kedvező hatásainak érvényesülése reményében indították el. A privatizáció folyamata többek között a háziorvosi vállalkozások engedélyezé­sével kezdődött. A reform megindulásával kezdetben még kevés családorvos válasz­totta a vállalkozási formát, de 1993-ban már a 60%-uk, 1994 első negyedévében a 90%-uk. A házi- és házi gyermekorvo­sok száma 6–7 ezer. Számuk kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken, országo­san és regionálisan komoly eltérésekkel (2. táblázat).

A családorvosi rendszer kialakításától a hazai alapellátás minőségi megújítását vártuk, és az új modell eddig be is váltotta a reményeket. A praxisok önálló működésé­vel a háziorvoslás rangja, a családorvoslás presztízse jelentős pozitív változáson ment át. Köztudott, hogy a magyar orvosegye­temi képzés az alapellátás reformja előtt is nagyon elismert volt nemzetközi szinten is, de a körzeti orvosok munkája sokszor negatív megítélés alá esett, képzésük-továbbképzésük rendszerszinten nem volt biztosítva. Mivel a családorvosok nagyon leterheltek – napi családorvosi munkájuk mellett ügyeleti, sokszor sürgősségi ellá­tásban is részt vesznek –, a képzéseken és továbbképzéseken való részvétel szá­mukra komoly nehézséget jelentett. Ezért úgy éreztük, szükség van az általunk kez­deményezett Alapellátási Szabadegyetem munkájára a legújabb szakmai információk közkinccsé tételében. A havonta egy szom­bati napra szervezett továbbképzések egy­ben a kreditpontokat is biztosíthatják, az előírásokkal és szakmai elvárásokkal össz­hangban. Olyan naprakész információkat kapnak a kollégák, amelyeket szakköny­vekből elfoglaltságuk miatt nem tudnának elsajátítani, egyben továbbképzéseinknek a közösségi és orvosi kapcsolatok építésé­ben is fontos szerepük van.

A Győri Alapellátási Szabad­egyetem 25 éve

Az egészségügyi alapellátás 1992-ben kez­dődő reformját megelőző évben az Egész­séges Nemzedékért Alapítvány a családor­vosok részére – győri kezdeményezésként – folyamatos és rendszeres továbbképzést szervezett Alapellátási Szabadegyetem né­ven. Ez a felkészülést jelentette a családor­vosi-vállalkozási formák megismertetésére, beleértve a közgazdasági, könyvelési és in­formatikai alapismeretek átadását. A vál­tozásokhoz kapcsolódóan folyamatos és rendszeres képzés keretében, havi egy alkalommal szervezett, az Egészséges Nemzedékért Alapítvány által koordinált tudományos szimpóziumokba bekapcsoló­dott a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke, később a Pécsi Tudományegye­tem és a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Családorvosi Intézete is, jelentős segítséget nyújtva az akkreditáció, illetve a kreditpon­tok biztosításával.

Ez a képzési, továbbképzési sorozat 25. éve folyamatosan működik. A résztvevők mind a mai napig díjmentesen látogathat­ják a rendezvényeket. Kiemelt együttmű­ködő szervezetnek bizonyult Győr városa, Győr-Moson-Sopron megye Önkormány­zata, később a Megyei Orvosi Kamara is. A kihelyezett üléseket leszámítva a Győri Városháza patinás díszterme méltó helyszínként szolgált.

A rendezvényeket szemeszterenként öt, tanévenként tíz alkalommal szervez­ték meg. A családorvosokon kívül mind nagyobb számban vesznek részt kórházi orvosok, ÁNTSZ-szakemberek, egészség­biztosítási szakemberek Győr-Moson- Sopron megyén kívül Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyéből is. Jelentős háttérsegítséget nyújtott a továbbképzésekhez, hogy folyamatosan kiadványokat jelentettek meg a tovább­képzések anyagaiból, az első kiadvány az Önkormányzati Háziorvosi Útmutató volt.¹⁹ Az Alapellátási Szabadegyetem iránti ér­deklődés az elmúlt években folyamatosan nőtt, a rendezvényeken átlagosan 120–150 kolléga vesz részt.

A szervezők legfontosabb célja: napra­kész információk biztosítása háziorvosok számára, illetve átadni azokat az ismere­teket, melyeket egyetemi tanulmányaik során nem tanultak, nem tanulhattak.²⁰ A diagnosztika és terápia tárgyköre mel­lett mind jobban előtérbe kerültek az egészséggazdasági, jogi és etikai kérdé­sek, valamint kihelyezett képzés kereté­ben a társadalombiztosítás. Az informa­tikai ismeretek széles körű elterjedésével a praxisokban dolgozó munkatársak is aktív szerephez jutottak. Ez is hozzájá­rulhatott ahhoz, hogy a számítógépes je­lentések megírása, az adminisztratív tevé­kenység egyszerűbbé vált. A háziorvosok és az egészségügyi szakdolgozók 1996 és 1998 között a Széchenyi István Egyetem jogelődjében fakultatív informatikai kép­zésen vettek részt, amikor egységessé vált az informatika kötelező használata a re­ceptek írásánál és a jelentéseknél. Ez az országban egyedülálló, a praxisok részére térítésmentes, az Egyetem által felajánlott képzés volt.

A családorvosok 1998. december 31-ét követően kizárólag szakirányú szakké­pesítéssel dolgozhatnak körzetükben.²¹ A háziorvostan szakvizsgán túlmenően mind több kolléga szerezte meg második, illetve további tárgyból a szakvizsgáját. A családorvoslás szakmai tekintélye jelen­tősen megnőtt, amit az elmúlt negyedszá­zad eredményei egyértelműen igazolnak.²² A háziorvosok tevékenysége önállóbbá vált, felelősségük megnőtt: kiemelt érde­kük a praxisukhoz tartozó betegek gyógyí­tása, gondozása és rehabilitációja. Hazai és nemzetközi kongresszusi részvételei­ket, szakkönyvvásárlásaikat és a számító­gépes rendszer beszerzéséhez szükséges kiadásaikat a praxispénz keretéből tudták fedezni.^23,24,25

Az alapellátás reformját követően a praxisok finanszírozásában az „arany­évek” az 1992 és 1998 közötti évek voltak, ezt követően a juttatások nem követték az inflációt.²⁶ Az elkövetkezendő évek egyik kiemelten fontos, ha ugyan nem a leg­fontosabb feladata a praxisfinanszírozás igen jelentős növelése. Ennek hiányában nem várható, hogy a jelenleg betöltetlen közel 300 praxisba új családorvosok ke­rüljenek, azért sem, mert mind több ma­gyar orvos vállal munkát külföldön, főként Nyugat-Európában.

A tudásmegosztás hatásának vizsgálata

A háziorvosok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján elmondható, hogy igénylik ezt a képzési-továbbképzési rendszert. Megtisztelő számukra, hogy az Alapellátási Szabadegyetemen üléselnök­ként, előadóként vehetnek részt, s a ren­dezvényeken elsajátított ismeretek akár többhetes, tankönyvből történő felkészü­lést helyettesíthetnek.²

Költségmegtakarítás. Előzetes költ­ség/haszon vizsgálatok során bizonyítást nyert, hogy a Győr-Moson-Sopron megyé­ben kezdeményezett, országos modellként szolgáló, „helyben pontszerző” háziorvosi képzés-továbbképzés jelentős költségmeg­takarítással járt a résztvevők számára.^27,28 A korábbi évek elemzései azt mutatják, hogy az anyagi megtakarítások egyre jobban érzékelhetők napjainkban, hiszen mind a kongresszusok részvételi költségei, mind pedig az üzemanyagköltségek hat­ványozottan emelkedtek, és ezek a helyi szervezéssel részben megtakaríthatók.

A résztvevők és előadók száma. A XXVII. évfolyam indulásakor érdemes visszatekinteni az elmúlt 25 évre. Eddig összesen 225 szakmai továbbképzésre ke­rült sor az Alapellátási Szabadegyetemen. Az átlagos látogatottságot (130 fő/rendez­vény) figyelembe véve a résztvevők száma az elmúlt 25 évben 29 250 fő volt. Az eddigi 225 rendezvényen – szakmai tudományos továbbképzésenként 10 előadóval számol­va – az előadók száma 2300 fő volt.

Témakörök. A 2300 szakmai előadáson a legváltozatosabb témakörök szerepeltek a kardiológiától és a neurológiától az egész­séggazdasági témákon át a vakcinológiáig, klinikai táplálásig, igazságügyi orvostanig.

Együttműködő partnerintézmények. Az elmúlt negyedszázad 225 rendezvényé­re visszatekintve elmondható, hogy szá­mos gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Ennek bizonyítéka, hogy a Semmelweis Egyetem Családorvostani Tanszéke, illet­ve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Családorvosi Intézete által delegált szak­mai előadók, továbbá a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház munkatársai tartot­tak nagy sikerű előadásokat. A képzésbe bekapcsolódott a Széchenyi István Egye­tem is.

Minőségi megújulást jelentett az Alap­ellátási Szabadegyetem működésében, hogy a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Rendelő segítségével, Dr. Mester Lajos c. egyetemi docens családorvossal közösen, évente két alkalommal 2012 óta 50 kredit­pontos, akkreditált, 3 napos szinten tartó továbbképzéseket tartottak Győrben, a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett képzése keretében. További cél a Család­orvos Kutatók Országos Szervezetével való szoros kapcsolat,^29,30,31,32 továbbá kapcso­latfelvétel a Debreceni Tudományegyetem ÁOK Családorvosi Intézettel.³³

Fontos szerep jutott a Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamarának is, ki­emelten Dr. Begya László elnök úrnak. A Megyei Orvosi Kamara segítségével a kollégák folyamatosan tájékozódhattak továbbképzéseinkről, és a visszajelzések, illetve a kamarai nyilvántartás alapján azok a családorvosok, akik 25 évig folyamatosan körzetben dolgoztak, címzetes főorvosi ki­nevezést vehettek át rendezvényeinken.

Megbeszélés

Az egészségügyi alapellátás reformja következtében minőségi változás állt be a hazai alapellátásban, a praxisok önálló tevékenységet végeznek, a háziorvosok szakmai tekintélye jelentősen megnőtt, ja­vult a minőségi munka. A finanszírozásban történt kedvező változások következtében az 1992 és 2002 közötti első 10 évben jelen­tősen javultak a praxisok bevételei. Sajnos, az elmúlt évtizedre már az volt a jellemző, hogy a bevetélek nem követték az inflációt, ez jelentős anyagi veszteséget okozott a kollégáknak.³⁴

A háziorvosi kar egyrészt kiöregedett, igen sokan dolgoznak 70, sőt 75 év felett is teljes munkaidőben, másrészt igen nagy számban távoztak a háziorvosok külföldre, így jelenleg közel 300 praxis nincs betöltve.

A következő 5 év legfontosabb felada­ta: az egyes praxisok finanszírozásának jelentős növelése és a háziorvosi munka vonzerejének növelése. Ez utóbbihoz szük­séges az egyetemi évek során mind több orvostanhallgató gyakorlati ismereteit bő­víteni az alapellátás munkájával kapcsolat­ban, a nyári gyakorlatokon bevonni őket a háziorvosi munkába, megkedveltetni velük ezt a fontos szakterületet, a rezidens­képzés során megkedveltetni az alapellátás munkáját a rezidens kollégákkal.

Az Alapellátási Szabadegyetem műkö­désének 25 éve során betöltötte és jelenleg is betölti a szakmai közösségek építőele­meinek szerepét. Elmondhatjuk, hogy e képzési és továbbképzési rendezvényso­rozat intézményesült, és a 25 éves műkö­dés a McKinsey tanácsadó cég 7S modellje kritériumainak is megfelel.³⁵

Az alapellátás megerősítésében, mi­nőségének egységesítésében alapvető je­lentőségük van a regionális továbbképzési rendszereknek. Ezek a képzési centrumok alkalmasak arra, hogy a lokális problémák­ra reagálhassanak, személyes kapcsolatot tartsanak az ellátókkal, ennek megfelelően alakítva a képzés tematikáját. Mindezek mellett ez költséghatékony is. Ezért ajánl­juk, hogy azok a régiók, ahol még nincs ilyen, alakítsák ki a saját továbbképzési centrumukat.

Végül felhívom a figyelmet arra, hogy a szakmában jelenleg is aktívan dolgozó családorvosok átlagos életkora nagyon magas, utánpótlásuk biztosítása egyre na­gyobb gondot jelent. Így az elkövetkező évek legfontosabb feladata lesz a praxisfi­nanszírozás jelentős arányú növelése, a fiatal orvosok számára kedvező lehetőségek biztosításával a letelepedéshez. Ugyanak­kor fontos cél az is, hogy a családorvosok nyugdíjba vonulása egy szakmai életút méltó lezárása lehessen.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:

1. Schmidt P. Alapellátási Szabadegyetem Győr-Mo­son-Sopron megyében – egy országos modell a házi­orvosok képzésében és továbbképzésében. Orv Hetil 1996;137:1503–1504

2. Schmidt P. A képzés-továbbképzés fontosságának szerepe a háziorvosi gyakorlatban. Egészségnevelés 2000;41:201

3. Schmidt P. A családorvosok képzésének országos modellje Győr- Moson-Sopron megyében. Orv Hetil 2001;142:484

4. Schmidt P. Az egészségmegőrzés, egészségnevelés sze­repe a háziorvosok és egészségügyi dolgozók képzésében, továbbképzésében. Egészségnevelés 2001;42(4):159–161

5. Schmidt P. A posztgraduális képzés egy modellje: Alap­ellátási Szabadegyetem Győr- Moson-Sopron megyében. CSAKOSZ III. Nemzetközi Kongresszusa 2004, Bp, összefog­lalók, 21-22

6. Schmidt P. Gazdaságossági kérdések szerepe az egész­ségügyi alapellátás reformjához kapcsolódóan: Gondola­tok az Alapellátási Szabadegyetem 100. rendezvényén. Orv Hetil 2004;145:355–357

7. Heidrich B. Alkalmazottak vezetése. Digitális Tankönyv­tár, Budapesti Gazdasági Főiskola, Bp., 2011

8. Heidrich B, Szegedi K. Szervezeti kultúra, üzleti eti­ka. 2004. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-5639/Szervezeti%20kult.pdf

9. Gönczöl E. A tudásmegosztás formális és informá­lis közösségei. 2009. http://www.osztalyfonok.hu/cikk. php?id=677

10. OFI: http://ofi.hu/erdekek-ertekek-tudasmegosztas

11. Tomka J. A szakmai közösségek (Communities of Practice) hozzájárulása a szervezeti együttműködés fej­lesztéséhez. PhD értekezés, Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem, 2005, http://kgt.bme.hu/doktori/ phds/tomka_j.pdf

12. Tomka J. A megosztott tudás hatalom. Harmat Kiadó, Bp., 2009

13. Schmidt P, Simon T. A körzeti orvoshoz fordulás moti­vációi – a betegek kérdőíves felmérése. VEAB pályamunka, Várpalota – Győr, 1989

14. Balogh S. Háttéradatok a háziorvosi ellátásról I-II. Med Univ 2000;33:21–25, 97–102

15. Borbás I, Szirmai L, Verdes N, Vilusz L, Zelenkáné Lux L. Egészségügyi rendszerek Kelet-Európában. Egészség­ügyi Stratégiai Kutatóintézet, Egészségügyi Rendszertu­dományi Iroda, 2005. http://www.eski.hu/new3/politika/ zip_doc_2005/kelet-europa.pdf

16. Garai L. A vállalkozó háziorvosok finanszírozásának alakulása a rendszerváltás óta. Medicus Universalis 2010;43, Garai L. államvizsga-dolgozata alapján, SZTE-ÁOK

17. Schmidt P. Zur Reforms des Ungarischen Gesund­heitssystems und ihren Auswirkungen. In H-U-Deppe: Zur Aktuellen Entwicklung der Gesundheitspolitik in Ungarn. Arbeitspapier Nr. 15/1995. Klinikum der Johann Wolfgang Goethe-Universität, Frankfurt a M. Zentrum der Psychoso­zialen Grundlagen der Medizin, Abteilung für Medizinische Soziologie. Frankfurt a. M. 1995. március

18. KSH, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_ eves/i_fea002.html

19. Schmidt P, szerk. Önkormányzati Háziorvosi Útmutató. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1992

20. Arnold Cs. A családorvosi tanszék szerepe és helye a graduális oktatásban, szakképzésben, továbbképzésben és kutatásban. Med Univ, 2000;33:2–6

21. Hidas I. Milyen családorvosokat képzünk és hogyan? Med Univ, 1999;32:35

22. Schmidt P, Menyhárt M. Körzeti orvosból háziorvos – a családok orvosának habitusváltozása az elmúlt 25 év­ben és a jövő kihívásai. VI: Sümegi Orvosi Napok, 2005, összefoglaló, 15–18

23. Márton H, Illyés I. Elvárások a családorvosi munká­val szemben. I. Az orvosok szemszögéből. Med Univ, 1999;32:63–67

24. Márton H, Illyés I, Varga J. Elvárások a családorvosi munkával szemben. II. A betegek szemszögéből. Med Univ, 2000;33:oldalszám?

25. Márton H, Illyés I, Varga J. Elvárások a családorvosi munkával szemben. III. Az orvosok és a betegek vélemé­nyének összehasonlítása. Med Univ, 2000;33:103–108

26. Fejér L. Javaslatok a járóbeteg-szakellátás finanszíro­zásának változtatására. Eg Gazd Szle 1996;34:44–45

27. Schmidt P, Végh K. Költség/haszon-elemzés és gaz­dasági kérdések szerepe az egészségügyi alapellátásban. Győr-Moson-Sopron Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok, Sopron, 2003. október 15–18. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr, Hazánk Kiadó, 35–39

28. Hargitai S. Társadalombiztosítás, egészségügy-finan­szírozás. Eg Gazd Szle 1992;30:410–420

29. Stavdal A. Risk Embedded in Risk Intervention. The History of Prevention in Nordic Medicine. Családorvos Kutatók XV. Kongresszusa, Bp., 2016. február 26-27. Bp., összefoglalók, 28

30. Kolláth R, Pipicz M, Mester L, et al. Egészségtudatosság a fitnesz szakmában ülő munkahelyen dolgozók körében. Családorvos kutatók XV. Kongresszusa, Bp., 2016. február 26-27, összefoglalók, 21

31. Kalmár Z, Balogh S. Családorvosok folyamatos szakor­vos képzése a Pécsi Tudományegyetemen – 2015. Család­orvos Kutatók XV. Kongresszusa, Bp., 2016. február 26-27, összefoglalók, 15

32. Schmidt P, Muzsay G. A gyermekorvosi ügyeleti ellá­tási rendszer korszerűsítése Győr városában; egy országos modell a prevenciós és szociálpediátriai munkában. In: CSAKOSZ IX. Kongresszusa: Program és összefoglalók. Pécs, 2010, 40-41

33. Kolozsvári L, Orozco O, Rurik I. Do family physicians need more payment for working better? Financial incen­tives in primary care. Atención Primaria 2014;46(5):261–264

34. Boros P. Valóban csőd fenyegeti a társadalombiztosí­tást? Praxis 2000; 9:9–15

35. Heidrich B. Alkalmazottak vezetése. Digitális tan­könyvtár, 2013. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ tamop412A/0007_e6_alkalmazotti_vezetes_scorm/a_ mckinsey_fele_7s_modell_4AAtvCLmKTCwboJZ.html

36. Sveiby KE. The New Organizational Wealth: Managing and Measuring Knowledge-Based Assets. San Fransisco, Berrett–Koehler Publ., 1997

37. Sveiby KE. Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv. Bp., Jogi és Üzleti Kiadó, 2001