Biológiai óránk miatt gyakoribb reggel a szívroham
A kínai medicina évezredek óta a biológiai óra napi változása szerint számolja szerveink működését. A korszerű orvostudományi kutatás új vizsgálati eredménye, hogy egyik alvadási tényező koncentrációjának alakulásával magyarázza a szívrohamok reggeli halmozódását.
A kínai orvoslás és filozófia tételei szerint testünkben ciklusosan áramlik az energia és kétórás hullámzással valamennyi szervünk megtisztul, újra erőre kap. A kínai időmodell sok, főleg távolkeleti kultúrában megtalálható.
A nyugati orvoslás képviselői előtt is jól ismeret a szervek, szervrendszerek ciklikus, és napszakos (cirkadián) működése, továbbá bizonyos betegségek, kóros állapotok napszakoktól függő, eltérő gyakoriságú megjelenése. A Circulation c. folyóirat már századunk elején közölte a bostoni a Harvard Egyetem orvoskara munkatársainak tanulmányát, melyben a kardiovaszkuláris események sűrűsödését írják le a reggeli időszakban.
James E. Muller és munkacsoportja nem csak a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál előfordulásának reggeli halmozódásának magyarázatát a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásában kereste, így azt jósolta, hogy ezek az események erős testmozgás után gyakoribbak.
Idézik viszont azt az egészséges embereken mások által lefolytatott vizsgálatot is, melyben a vizsgálat résztvevőinek a laboratóriumban eltöltött éjszaka után végzett, reggeli és délutáni terhelési eredményeit hasonlították össze és a két időszakban végzett fizikai munka szimpatikus reakciója nem különbözött. Saját vizsgálatukban viszont a terhelés mindkét esetben fekvő helyzetben történt, a korábbi mérések tanúsága szerint viszont a plazma noradrenalin szint növekedése 50 %-kal nagyobb, amikor valaki vízszintes helyzetből függőlegesbe pozícióba kerül, vagyis feláll.
Muller és munkatársai arra is utalnak, hogy más megfigyelések szerint a beta-blokkoló kezelés hatásosan véd az ilyen szív-és érrendszeri katasztrófák ellen, eszerint azonban a szív-és érrendszeri katasztrófákban az ő eredeti feltételezésükkel ellentétben a reggel kezdődő szimpatikus túlsúlynak nem lehet alapvető szerepe.
Most Frank A.J.L. Scheer és munkatársai jelentettek meg nagy feltűnést keltő dolgozatot a reggeli órákban bekövetkező kardiovaszkuláris események magyarázatára. Tanulmányukat a Blood közölte. „Adataink szerint a cirkadián rendszer, vagyis a szervezet belső órája felelős, a szív-és érbetegségek reggeli halmozódásáért” – mondotta a munkacsoport vezetője.
A kutatók 12 egészséges önkéntest tanulmányoztak, intenzív élettani monitorozással, a Brigham and Women’s Hospital laboratóriumában. Két hetes laboratóriumi megfigyeléssel mérték a cirkadián ritmus szerint változó élettani paramétereket. Különösen figyeltek a plazminogén aktivátor inhibitor -1 (PAI-1) esetleges szerepére, mely befolyásolja a véralvadás folyamatát. A keringő PAI-1 szintje napszaktól függően jelentősen változott: csúcsát reggel 6,30-kor érte el.
A PAI-1 fokozza a véralvadást, és ezzel növeli a szívinfarktus és az agyi katasztrófa kockázatát. A PAI-1 vérszintjének csúcsa, környezeti és egyéb szempontoktól függetlenül, a kora reggeli időszakban észlelhető. A kutatók föltételezik, hogy érzékeny egyéneknél ez a tényező megmagyarázhatja a kardiovaszkuláris események reggel halmozódó előfordulását. A vizsgálatot most az ilyen rosszullétek szempontjából fokozottan veszélyeztetett betegek – cukorbetegség, obezitás vagy igazolt iszkémiás szívbetegség eseteiben kívánják folytatni.
