EBG - A celecoxib hatása a duodenalis polyposisra familiaris adenomatosus polyposis szindrómában

Az alábbiakban ismertetett kettős vak, randomizált, placebóval kontrollált vizsgálat eredményei alapján a familiaris adenomatosus polyposis (FAP) szindrómában alkalmazott celecoxib kedvezően befolyásolja a duodenalis polyposist.

Előzmények

A familiaris adenomatosus polyposis (FAP) szindrómára a vastagbélben és a végbélben képződő többszörös polyposis jellemző. Colectomia elvégzése nélkül a FAP betegek gyakorlatilag 100%-ában colorectalis carcinoma (CRC) alakul ki. FAP betegek esetében a duodenalis, periampullaris és pancreas carcinomák kialakulásának is igen nagy a veszélye. Gyakorlatilag az összes FAP betegben duodenalis polyposis is létrejön, a nyombél-polyposis pedig – a vastagbél-polypokhoz hasonlóan – egyértelműen rákmegelőző állapotnak tekintendő. Míg FAP szindrómában a CRC gyakorlatilag 100%-ban kialakul, felső tápcsatornai malignus transzformáció csupán 10%-ban jön létre.

A duodenalis polyposis kezelése nem megoldott. Ha a sebészi kezelés során duodenotomia vagy mucosa-reszekció történik, a duodenum-polypusok néhány éven belül kiújulnak. A jóval radikálisabb Whipple-műtétet vagy a pylorus-megtartásos duodenectomiát csak súlyos duodenalis érintettség vagy duodenalis carcinoma esetén alkalmazzák. Az endoszkópos technikák szintén csak átmeneti megoldást jelentenek, de endoszkópos polypectomia után is számítani kell a polypusok recidívájára. Mivel a sebészi és endoszkópos technikák nem jelentenek egyértelmű megoldást, az utóbbi időben a gyógyszeres kezelés (kemoprofilaxis) került a figyelem középpontjába. Míg a CRC kemoprofilaxisával kapcsolatban számos klinikai vizsgálat eredménye áll rendelkezésünkre, a duodenalis polyposis kemoprevenciója terén csak a hagyományos (nem szelektív) nem szteroid gyulladásgátló (NSAID) sulindac hatását vizsgálták. Colectomián átesett, ileo-analis anastomosissal élő FAP betegek esetében a sulindac-kezelés szignifikáns mértékben csökkentette a rectalis adenomatosus polypusok számát, nagyságát és a sejtproliferáció mértékét, a duodenalis polypusokra kifejtett hatás azonban csupán kismértékű és átmeneti volt. A sulindac-kezelés felfüggesztését követő 3 hónapban a duodenalis polypusok száma ismét növekedett. Az NSAID-szerek kemopreventív hatása elsősorban a ciklooxigenáz rendszer gátlásán keresztül történik. Míg a ciklooxigenáz-1 (COX-1) izoenzim konstitutív módon a legtöbb szövetben jelen van, addig a ciklooxigenáz-2 (COX-2) izoenzim a gyulladásos és a daganatos szövetben expresszálódik. Ezért az utóbbi időben a kemoprofilaxis terén új fejezetet jelenthetnek a szelektív (specifikus) COX-2-gátló szerek (coxibok).