Egészséges táplálkozás és élelmiszeradó-emelés
Szövetségese lehet-e az adópolitika az orvosnak és a dietetikusnak a lakosság táplálkozási szokásainak egészségesebbé tételében? Új zélandi szakértők számításai szerint igen, de a helyi viszonyok gondos értékelése nem nélkülözhető.
Az egészségre káros fogyasztási termékek adójának emelését az az elképzelés motiválja, hogy a vásárlóközönség az emelkedett árú ennivalókat mind ritkábban veszi majd, így ezek fogyasztása által okozott egészségkárosodás mértéke is kisebb lesz.
Ha ráadásul a magasabb adó nyomán keletkezett állami többletbevételt az egészségesebb ennivalók árának csökkentésére fordítják, akkor az emberek ezekből a számukra kedvezőbb ennivalókból vesznek és esznek többet, így egészségük javul.
Már évtizedekkel korábban, az Észak-Karélia program során Finnországban a szív-ér betegségek gyakoriságának csökkentése végett jelentősen megemelték a cigaretta árát, és ez is hozzájárult a dohányzás csökkentéséhez. A közelmúltban nálunk is bevezetett chipsadó a cukros üdítőitalok fogyasztását átlagosan 10%-kal mérsékelte, de a hírek szerint a tényleges bevétel néhány milliárddal elmarad a remélt 20 milliárd forinttól.
Új-zélandi szakértők az ilyen adóbeavatkozások hatékonyságával kapcsolatos számításainak eredményeit közölte a PLOS Medicine. Helen Eyles és munkacsoportja 32, ezt a kérdést tárgyaló dolgozat adatait összesítette, és átnézte azokat a modelleket, amelyek az élelmiszeradók változtatásával és ennek kapcsán az árak változásából eredő összefüggésekkel foglalkoznak.
A szakirodalmi adatok szerint az édes üdítőitalok árának 10%-os növelése azok fogyasztását 1–24%-ig csökkentheti. Ez a példa is jól mutatja, hogy itt az országok között a szokásoktól függően óriási különbségek lehetnek. Nemrég érdekes vizsgálat igazolta, hogy a konyhasófogyasztás a gyermekek körében jelentősen növelheti az elhízást, mert a sós ennivalóra sokat iszik a gyerek, és így a cukros, hizlaló üdítőitalokból sokkal több fogy.
Az egészséges élelmiszerek árának csökkentése, tehát a jó irányú árváltozás hatása is érvényesül, bár legtöbbször szerényebb mértékben. Az egészséges ennivalók, a gyümölcsök-zöldségek árának 10%-os mérséklődése azok vásárlását 2–8%-kal növelheti. A kutatásokból az is kiderült, hogy az egészségtelen enni-innivalók növekvő adója miatt az ezekre fordított kiadások ugyan csökkennek, de a vásárlóközönség gyakran más, ugyancsak nem egészséges fogyasztási cikkekre költi.
A kutatók arra is fölhívják a figyelmet, hogy a témát tanulmányozó országokban a remélt egészségügyi haszon legtöbbször nem a gazdaságilag rossz helyzetben lévő társadalmi rétegek egészségügyi helyzetét javította, hanem a kedvezőbb körülmények között élőkét. A magasabb gazdasági-társadalmú státuszú réteg ugyanis fogékonyabb az egészséges életmódra intő tanácsok iránt, így az egészségtelen élelmiszerek és fogyasztási cikkek adójának emelése tovább növelte a szocioökonómiai státusz különbözősége okán egyébként is meglévő egészségügyi különbségeket.
A kutatók szerint „A modellszámítások jelzik, hogy a cukros üdítők és a sok telített zsírt tartalmazó élelmiszerek adójának növelése, illetve a gyümölcsök, zöldségek árának csökkentése kedvező táplálkozási változásokat eredményezhet, melyek javítják a népegészséget. Ezek a beavatkozások azonban országonként igencsak különböző eredményekkel járhatnak, ezért azokat minden kormánynak a helyi viszonyok gondos értékelésével tanácsos végrehajtania.”
