Emlőrákhoz társuló kognitív zavarok
Az újabb vizsgálatok eredményei szerint daganatos megbetegedésekben nem csak az alkalmazott kezelés, hanem már maga a daganatos állapot is kognitív zavarokat okozhat.
A chemo-brain –a rákkezeléssel összefüggő kognitív működési zavarok – befolyásolják a daganatos beteg hangulatát, életminőségét, családi és szociális kapcsolatait. Az átlagéletkor növekedése és a rák egyre sikeresebb kezelése következtében a fejlett országokban egyre több kognitív működési zavaros beteg jelentkezik a neuropszihiátriai rendeléseken.
A Cognition in Breast Cancer Patients: The Impact of Cancer-Realted Stress (Cognicares) vizsgálat szerint az emlőrákos betegek kognitív működési zavarait egy, a rákkal összefüggő poszt-traumás stressz zavar (disorder) (PTSD) hozza létre. A PTSD emlőrákban 2,4-6%-ban, extrém sporadikus esetekben 16%-ban fordul elő. A német vizsgálatban (Universitat München) 166 értékelhető emlőrákos és 60 kontroll beteg esetében csak ritkán észleltek kognitív zavarokat a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt, és akkor is csak a rák diagnózisával való szembesülés okozta traumás stressz következményeként.
Az emlőrák kezelésében használt leggyakoribb citotoxikus szerek (5-FU, adriamycin, cyclophosphamid, methotrexat), valamint a szelektív ösztrogén-receptor modulátorok (tamoxifen) egyaránt okozhatnak kognitív zavarokat, amelyek sok esetben tartósan fennállnak, sőt idővel súlyosbodhatnak is.
Preklinikai modellekben igazolták, hogy egyes kemoterápiás szerek az kognitív funkciókban résztvevő egyes sejtcsoportokra neurotoxikusak (nerális progenitor sejtek, érett oligodendrociták) neurotoxikusak. A célzott terápiák közül a legtöbb érinti a VEGF jelátviteli utat, mely fontos szerepet kap az agy fejlődésében, a neurogenezisben, a neuroprotekcióban és a kognitív funkciókban, de az anti-VEGF kezelések kognitív funkciókra gyakorolt humán hatásai nem ismertek. Képalkotó eljárásokkal hatásukra változások figyelhetők meg a szürkeállomány denzitásában és a fehérállomány integritásában is.
Az emlőrákos betegeknél gyakran észlelhető emlékezeti és általában a kognitív zavarok az újabb klinikai vizsgálatok szerint sok esetben még a kemoterápia bevezetése előtt jelentkeznek, ami arra utal, hogy a kognitív problémák a rák által termelt és kibocsájtott citokinek következményei lehetnek, ily módon egyesek a chemo-bain kifejezés helyett a cancer-braint kezdik a kognitiv zavarok megjelölésére használni..
2015. június 22.-én a Journal of the National Cancer Institute-ban online megjelent tanulmány az első, mely azt a lehetőséget veti fel, hogy kapcsolat van a frissen diagnosztizált (még kemoterápiában nem részesült) emlőrákos betegek és a daganat citokinjei között. Az első szerző, Dr. Sunita Patel neuropszihológus doktornő (City of Hope Medical Center, Duarte, California) és munkatársai 174 posztmenopauzális emlőrákos beteget figyeltek, kontrollként 88 korban hozzájuk illő egészséges nőt követtek. Mérték az interleukin 6-ot, az interleukin-1 receptor antagonistát és a szolubilis TNF II-receptort. Az eredmények szerint az emlőrákos betegeknél szignifikánsan csökkent a memória az egészségesekhez képest (p=0,02) A citokinek közül egyedül az IL-1 emelkedett jelentősen emlőrákban a kontrollhoz képest (p=0,007). Az életkorral, képzettséggel, rasszal, közérzettel, fáradtsággal, testtömeg index-szel, komorbid betegségekkel együtt értékelve egyedül az sTNF-RII volt az egyetlen citokin, mely a rosszabb emlékezeti funkciót szignifikánsan, független módon jelezte volna (P=0,01). Az összefüggés az sTNF-RII szintek és a rossz memória-funkciók között szignifikáns volt emlőrákos betegeken (o=0,04), de a kontroll személyeken nem (o=0,44).
A témához társuló szerkesztőségi közleményben Dr. Bovbjerg (Behavioral Oncology Program at the University of Pittsburgh Cancer Institute, Pennsylvania) kifejtette, hogy a „chemo-brain” fogalom már régóta ismert, de a kognitív működési zavarok és a rák biológia közötti mechanizmus megértése egy új kezelési mód bevezetéséhez, a „biológiai blokkoláshoz” vezethet: pl. a TNF blokádja, vagy az IL-1 vagy az IL-6 elleni célzott kezelések jöhetnek elsősorban szóba.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
1. Medscape Medical News > Oncology
2. Journal of the National Cancer Institute
