Foci és egészség
A foci kedvező szerepet játszhat a vérnyomás szabályozásában – erősítette meg egy új vizsgálat. Az amerikaifutball kevésbé szívbarát sport: az aktív játékosok vérnyomása és a már nem aktívak testzsír/izomtömeg aránya aggodalomra ad okot.
A Medscape Cardiology új kiadásában rendszeres videoprogramok jelennek meg. A legutolsó párbeszéd egyik szereplője Henry Black, az American Society of Hypertension előző elnöke, a másik pedig Robert Vogel, a University of Colorado belgyógyász professzora, a National Football League tanácsadója volt. A beszélgetés arról szólt, hogy a futball és a szívbetegségek összefüggésének tudományos vizsgálatai számos elképzelést megcáfoltak.
A legújabb adatok szerint a fehérbőrű és az afroameriai fiatal játékosok vérnyomása gyakorlatilag azonos. Eddig úgy vélték, hogy a színes bőrűek genetikai okokból is hajlamosabbak magas vérnyomásra. Most az aktív játékosok között ilyen eltérést nem észleltek. A focicsapatok fiatal tagjainak a bőrszíntől függetlenül gyakran volt emelkedett a vérnyomása. Ez általában prehipertenzív állapot volt, szinte állandóan 140 Hgmm táján mérhető szisztolés nyomással.
Black professzor hangsúlyozta, hogy ezek a sportemberek egységes népességet jelentettek: azonos kor, azonos fizikai terhelés, ugyanolyan szocioökonómiai körülmények, hasonló étkezés, és a korábbi nézetek ellenére az afroamerikai, illetve a többi játékos vérnyomása gyakorlatilag azonos volt.
Két éve közölték annak a tanulmánynak az eredményeit, amely 3439, az amerikaifutballból kiöregedett játékos vizsgálati adatait összegezte. Ezek a korosodó férfiak 1959 és 1988 között játszottak. A kontrollhoz (amerikai átlagemberekhez) képest az egykori focisztárok halálozása szignifikánsan alacsonyabb volt, kiváltképp szív-ér rendszeri mortalitásuk bizonyult jobbnak.
Ezt a különbséget a kutatók részben azzal magyarázták, hogy a múlt idők sportolói lényegesen kisebb termetűek voltak, mint a maiak. Az amerikaifutballban a játékosok testmérete állandóan növekszik. Jelenleg a labdarúgó ligában 115–135 kg az átlagos testsúly, miközben még a folyamatosan hízó amerikai társadalomban is átlagosan csupán 70–80 kilósak a férfiak.
A jelenlegi focicsillagok, főleg a védőként játszó óriások testsúlyának egynegyede zsírszövet, ami jelentősen növeli a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát. Aktív játékos korukban a zsír és az izomzat aránya még megfelelő, de a rendszeres, erős mozgás mértékének csökkenése később mind nagyobb veszélyt jelent.
Angol és holland kardiológusok már korábban igazolták, hogy a vérnyomás szabályozásában a foci kedvező szerepet játszhat. Peter Krustrup vezetésével nemzetközi munkacsoport vizsgálta, hogyan alakul 33 férfi vérnyomása rendszeres labdarúgóedzés hatására. Ez természetesen nem amerikaifoci, hanem a nálunk népszerű labdarúgás volt.
A 33–54 éves önkéntesek, akiknek a tenziója enyhén-mérsékelten volt emelkedett, hetenként egyszer 2 óráig rúgták a labdát, tréningszerűen, a mozgás miatt. Véletlenszerű kiválasztással a csoport fele orvosi programban vett részt, ahol az egészséges életvitelt oktatták vérnyomásméréssel.
Három és 6 hónap múlva megmérték minden résztvevő vérnyomását, testsúlyát, testének zsírtartalmát, terhelhetőségét és oxigénfelvételét. A vérnyomás középértéke a focicsapatban átlagosan 10 Hgmm-rel csökkent, míg a bölcs életmódi tanácsokban részesülők esetében feleekkora csökkenést tapasztaltak.
A labdarúgók maximális terhelhetősége és oxigénfelvétele 10%-kal növekedett, ugyanez a kontrollcsoportban értékelhetően nem változott. A focisták pulzusszáma percenként 8 ütéssel lassult, testtömegük zsírtartalma átlagosan 2 kg-mal csökkent. A kontrollcsoportban ez sem lett jobb. Eszerint fél éven keresztül heti 2 órai foci elég ahhoz, hogy négy résztvevőből háromnak normalizálódjon a vérnyomása.
