Fontos neurológiai tanulmányok 2021-ből

Az Egyesült Királyság kutatói azt vizsgálták, hogy csökkenthető-e gyógyszeresen a sclerosis multiplexes betegek 25-50%-ánál megfigyelhető fáradtságérzés. Randomizált, placebokonrollos, keresztezett vizsgálatukban az amantadint, a modafinilt és a metilfenidátot értékelték; de sajnos ezen kezelések egyike sem bizonyult jobbnak a placebónál. A JAMA Neurology fontos vizsgálatot jelentetett meg arról, hogy a korai SM-et már kezdetektől agresszíven kell-e kezelni a rendelkezésre álló rendkívül hatékony betegségmódosító terápiákkal, vagy célszerűbb enyhébb terápiával indítani, és a terápia lépésenkénti emelésével vagy  eszkalációjával folytatni. A 2700 svédországi betegnél általában agresszívebb megközelítést alkalmaztak, míg a 2000 dániai betegnél az eszkalációs megközelítést alkalmazták, ha az enyhe terápia hatástalannak bizonyult. Azt találták, hogy a svédországi betegeknek jobb volt a prognózisa, kevesebb fogyatékossággal. Talán ez az eredmény azt bizonyítja, hogy érdemesebb azonnal agresszívebb terápiával kezdeni, bár ez a módszer több nemkívánatos eseménnyel jár. A Brain-ben megjelent, az Egyesült Királyság SM regiszterén alapuló 7900 beteg 2011-2020-as adatait tartalmazó vizsgálat azt mutatta, hogy a dohányzás abbahagyása mérsékli a betegség progresszióját.

A korai Alzheimer-kórban a béta-amiloid elleni monoklonális antitesttel, a donanemabbal végzett randomizált vizsgálat eredményei pozitívak voltak az elsődleges végpontja, az Integrált Alzheimer-kór értékelési skála (Integrated Alzheimer's Disease Rating Scale) pontszámának változása tekintetében, de a terápia abszolút hatása nagyon csekély volt.

A Nature számolt be arról, hogy egy német kutatócsoport vakcinát fejlesztett ki a gliómák neoepitópja ellen. Bár a vizsgálat csak kis esetszámú és nyílt elrendezésű volt, remélhetőleg a gliómák teljesen új jövőbeni kezelési módjának lehetőségét jelzi.

Az epilepsziával kapcsolatos nyílt elrendezésű SANAD-vizsgálatok eredményei a The Lancetben jelentek meg. A vizsgálatok során azt figyelik, hogy az epilepszia elleni kezelésben részesülő betegek kezelése mennyire hatékony, és hány beteg hagyja abba a kezelést nemkívánatos események miatt. Fokális epilepsziában a lamotrigin jobbnak bizonyult, mint a levetiracetám és a zonisamid. Generalizált epilepsziában viszont a valproinsav volt hatékonyabb, mint a levetiracetám; de szem előtt kell tartanunk azt, hogy a valproinsav ellenjavallt fogamzóképes korú nőknél.

Az Egyesült Államokban két évtizeden át 1,5 millió veteránt követettek a Parkinson-kór előjeleinek felkutatására. Azt találták, hogy 15 évvel a betegség kezdete előtt nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyomor-bélrendszeri tünetek (székrekedés, szaglási zavarok) és a húgyúti tünetek (szexuális diszfunkció, húgyúti diszfunkció, prosztata hipertrófia). Talán ez segítheti, hogy a jövőben az ily módon azonosított, Parkinson-kór kockázatával rendelkező betegeket vonjunk be neuroprotektív terápiás klinikai vizsgálatokba.

A Whitehall II tanulmányba 8000 résztvevő 25 éven át történő követése során összefüggést találtak az alvás időtartama és a demencia kockázata között. A demencia kockázatát egyaránt növelte a 6 óránál kevesebb és a 7-8 óránál több alvást. Hasonló összefüggést figyeltek meg az alvás időtartama és az érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus kockázata között.

A The Lancet Neurology-ban ismertetett hollandiai vizsgálat során 150 beteg refrakter krónikus cluster fejfájását kezelték az occipitalis ideg stimulációjával kaptak kezelésére. Az eredmények pozitívak voltak, de ezt a sebészeti beavatkozást csak nagyon sok tapasztalattal rendelkező idegsebészeti központokban szabad elvégezni.

A hivatásos amerikai futballjátékosok (soccer) körében végzett vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy körükben fokozott a neurodegeneratív betegségek, köztük a demencia, az Alzheimer-kór és az amiotrófiás laterális szklerózis kockázata, és ez különösen igaz volt a védőkre és azokra, akik pályafutása hosszabb volt. Az Egyesült Államokban végzett más vizsgálatok hasonló összefüggést találtak nem csak az amerikai focit, hanem a jégkorongot és európai futballt űző profi sportolók körében is. Ennek alapján az amatőr sportolóknak azt tanácsolhatjuk, hogy 14 éves korig lehetőleg kerüljék játék közben a fejelést.

A COVID-19 elleni védőoltás utáni nem kívánt mellékhatások agyi sinus vénás trombózis eseteiről közzétett meta-analízise azt mutatta, hogy ezek az események csupán a vektor vakcinákkal (AstraZeneca és a Johnson & Johnson) beoltottáknál, jelentkeztek, ott is rendkívül ritkán, és az mRNS otlásoknál (Pfizer-BioNTech és Moderna) alapvetően nem fordultak elő. Ennek a szövődménynek a patofiziológiai mechanizmusa a thrombocyta 4-es faktor elleni antitestek képződése, ami thrombocytopeniához és vénás trombózishoz vezet. Ha a vektorvakcinák felvétele után a paciensnél fejfájás jelentkezik, célszerű megmérni a trombocitaszámot.