Húgyhólyagrák
Ritkábban a hólyagfal izomrétege is érintett; ilyen esetekben gyógyító célzatú kezelésre kevesebb lehetőség nyílik, a betegség előrehaladása azonban lassítható.
A vizeletben megjelenő vér
már nagyon korán – az egyéb tünetek
(elsősorban a fájdalom) jelentkezése előtt –
figyelmeztető jel lehet
De mi is az a húgyhólyag?
A vizeletelválasztó rendszer részét képező húgyhólyag az alhas középvonalában elhelyezkedő üreges szerv, mely a vizeletet gyűjti és tárolja addig, míg azt a vizelés során a húgycsövön keresztül akaratlagosan kiürítjük. A húgyhólyag belső felszínét az úgynevezett urotélium alkotja, mely megakadályozza, hogy a húgyhólyagban gyűlő vizelet a falon keresztül visszaszívódjon szervezetbe. Az urotélium sejtjeit átmeneti sejteknek vagy uroteliális sejteknek nevezzük. A húgyhólyagot kívülről egy vaskos és erős izomréteg alkotja, melynek összehúzódása biztosítja a vizelet kiürülését.
Mi az a húgyhólyagrák?
A húgyhólyagrák a húgyhólyagból kiinduló rosszindulatú daganat, mely a viszonylag gyakori típusok közé tartozik a különféle rákbetegségek közül. A tumor leggyakrabban a húgyhólyag belső felszínét borító átmeneti sejtekből indul ki, ezért átmeneti sejtes ráknak nevezik. Ritkábban előfordulhat papilláris rák vagy CIS (carcinoma in situ), illetve kivételes esetekben egyéb, extrém ritka típusok is. Mivel az átmeneti sejtes rák alkotja az esetek túlnyomó többségét, a betegtájékoztató további részében ezzel foglalkozunk.
Milyen fajtái vannak a húgyhólyagráknak?
A daganat az esetek túlnyomó többségében (5-ből 4 esetben) a húgyhólyag belső rétegére lokalizálódik. Az esetek fennmaradó 20%-ában a daganat a húgyhólyag izomrétegére is ráterjed, sőt teljesen be is szűrheti azt. Utóbbi esetben nagy az esély arra, hogy a ráksejtek a vérárammal a test távoli pontjaira is eljutnak, és ott áttétek alakulnak ki.
A kétféle altípus elkülönítésének a kezelés megválasztásában és a terápiás kilátásokban van jelentősége, ahogyan erről még lesz szó.
Mi okozza a húgyhólyagrákot?
A rosszindulatú daganatok kiindulópontja mindig egy kóros sejt. Azt azonban még nem tudjuk, milyen tényezők vezetnek oda, hogy egy ép sejt rákos sejtté alakul. A legvalószínűbb feltételezés szerint genetikai háttér, bizonyos gének károsodása vagy módosulása indítja el a folyamatot.
Vannak azonban olyan tényezők, melyek jelenlétében az átlagosnál nagyobb a húgyhólyagrák kialakulásának esélye, melyek a következők:
• Idős kor – a húgyhólyagrák többnyire az 50 év feletti korosztály betegsége, 40 éves kor előtt ritkán fordul elő.
• Dohányzás – dohányosok között négyszer akkora a húgyhólyagrák előfordulási gyakorisága, mint a nem dohányzók körében. A cigarettázás rákhajlamot fokozó hatása mögött az áll, hogy a dohányzás során keletkező rákkeltő (karcinogén) anyagok egy része a vizelettel választódik ki, így hatván a húgyhólyag falára.
• Egyéb kemikáliák – például a gumi- és festékgyártásban használt oldószerek és egyéb vegyületek. Ezek esetében az ok-okozati összefüggés bizonyítása nem mindig könnyű, mivel akár 10−25 év is eltelhet a vegyszerrel való érintkezés és a daganat megjelenése között.
• Nem – férfiak körében háromszor nagyobb a húgyhólyagrák előfordulásának esélye, mint nőknél.
• Táplálkozás – kimutatták, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás csökkenti a húgyhólyagrák kialakulásának veszélyét. Az is valószínűnek látszik, hogy könnyebben betegszenek meg húgyhólyagrákban azok, akik sok kávét vagy egyéb koffeintartalmú italt fogyasztanak.
• Korábbi sugárkezelés vagy kemoterápia – gyakoribb a húgyhólyagrák azoknál, akik más rákbetegség miatt korábban már kezelésben részesültek.
• Ismétlődő hólyagfertőzések – úgy tűnik, hogy kissé növeli a húgyhólyagrák kockázatát az is, ha az adott személy gyakran esett át korábban hólyagfertőzésen, hólyaghuruton.
Melyek a húgyhólyagrák tünetei?
A húgyhólyagrák az esetek zömében vérvizeléssel (hematúriával) hívja fel magára a figyelmet. A vér élénkpirosra vagy barnásra színezheti a vizeletet, de előfordulhat, hogy csak véres csíkozottság észlelhető. Amennyiben vér jelenik meg a vizeletben, ez minden esetben orvosi vizitet indokol akkor is, ha a vérzés egy időre megszűnik, majd később ismét visszatér.
Ritkább esetekben felfázáshoz hasonló tünetek jelentkezhetnek: gyakori vizelési inger, vizelés közben égő, csípő érzés vagy fájdalom. Ha a daganat már a húgyhólyag izomrétegére is ráterjed, úgy alhasi fájdalom is kísérheti.
Hogyan diagnosztizálható a húgyhólyagrák?
A vizelet mikroszkópos vizsgálata során vér vagy tumorsejtek jelenlétét keresik. Fontos azonban tudni, hogy nem zárja ki a húgyhólyagrák gyanúját az sem, ha nem mutathatók ki kóros sejtek a vizeletben. Ilyen esetekben további kivizsgálásra van szükség. Speciális vizeletvizsgálatokkal daganatspecifikus fehérjék jelenléte is bizonyítható lehet.
Az ultrahangvizsgálat biztonságos és fájdalmatlan módszer, mely az egyes szöveti rétegekről visszaverődő ultrahangnyalábok detektálásával alkot képet a különböző belső szervekről, ez esetben a húgyhólyagról.
Az intravénás urográfia speciális röntgenvizsgálat, melynek során jódtartalmú kontrasztanyag vénás befecskendezése után felvételeket készítenek a vesék és húgyhólyag régiójáról.
A hólyagtükrözés (cisztoszkópia) során az orvos helyi érzéstelenítésben speciális eszközt vezet a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba, melynek segítségével mód van a hólyagfal közvetlen megtekintésére, az esetleges eltérések láthatóvá tételére. A gyanús elváltozásokból az orvos szövettani mintát vehet további vizsgálatok céljára.
A számítógépes rétegvizsgálat (CT-vizsgálat) az ultrahangvizsgálatnál pontosabb, részletgazdagabb képet ad nemcsak a húgyhólyagról, hanem annak környezetéről is, és jól használható az esetleges távoli áttétek kimutatására is.
A képalkotó kivizsgálást időnként mágnesesrezonancia- (MR) vizsgálattal is kiegészítik, ha pontosabb információkra van szükség a betegség kiterjedéséről vagy esetleges távoli áttétekről (metasztázisokról) – ennek a kezelés megtervezésében van igen nagy jelentősége.
Hogyan kezelhető a húgyhólyagrák?
A felszíni rétegekre lokalizálódó elváltozások többsége a már említett cisztoszkópia során a húgycsövön keresztül eltávolítható. Ezt nevezzük transzuretrális (húgycsövön keresztüli) reszekciónak (kimetszésnek), mely az orvosi papírokban sokszor csak TUR rövidítésként szerepel.
Nagyobb elváltozások esetében hasi feltárással végzett műtétre is szükség lehet, sőt sor kerülhet a húgyhólyag teljes eltávolítására is. Ez utóbbi esetben különféle rekonstrukciós módszerekkel biztosítja a sebész, hogy a vesék által termelt vizelet a külvilágba ürülhessen.
A műtét után gyakran van szükség kemoterápiára, mely történhet a TUR műtétet követő 24 órában, illetve − a daganat stádiumától függően − később, néhány hónapon keresztül, 1−4 hetente oly módon, hogy a húgyhólyagot katéteren keresztül kemoterápiás szert tartalmazó folyadékkal töltik fel.
Kiterjedtebb − a húgyhólyag izomfalát is érintő − elváltozások, illetve áttétes betegség esetén szükség lehet szisztémás kemoterápia alkalmazására is.
A húgyhólyag kezelésében alkalmazzák a BCG terápiát is. Nem tudjuk pontosan, hogy az eredetileg a tüdőgümőkór (tuberkulózis) ellen kifejlesztett vakcina húgyhólyagrákban miért hatásos, de feltehetőleg az immunrendszer serkentésével segíti, hogy a szervezet képes legyen elpusztítani a húgyhólyag belső felszínén esetlegesen visszamaradt ráksejteket. Ilyen értelemben a BCG-terápia voltaképpen az immunterápia egyik formája. Az izomfalat is beszűrő kiterjedtebb elváltozások esetén szükség lehet besugárzás alkalmazására is. Abban az esetben, ha a folyamat már annyira kiterjedt, hogy nincs remény sikeres operációra, illetve a gyógyítás reményével alkalmazott (kuratív) eljárásokra, a terápia már csak a tünetek enyhítésére, az életminőség javítására szorítkozhat. Ezt nevezzük palliatív terápiának.
Mit kell tennem a kezelést követően?
Az elsődleges kezelést követően rendszeres kontroll szükséges, melynek pontos menetrendjét az orvos szabja meg – az első időszakban általában 3-4 havonta rendel el kontrollvizsgálatokat, melyeket aztán később ritkítani lehet, ha nem mutatkoznak a betegség visszatérésére utaló jelek. A kontroll vizitek alkalmával időről időre sor kerül ismételt hólyagtükrözésre, mellyel már a korai stádiumban felfedezhető a daganat esetleges kiújulása.
