Influenzában adjunk antivirális szert!
Az influenza vírusos megbetegedés, többnyire mégsem antivirális szert, hanem antibiotikumot rendelünk, még igazolt megbetegedés esetén is. Az időben adott vírusellenes gyógyszerrel lényegesen lerövidíthető a megbetegedés időtartama és súlyossága.
Az influenza a légzőszervi vírusos fertőzések évenkénti járványai és intermittáló pándémiája által okozott megbetegedések és elhalálozások egyik legfontosabb oka. Bár az Amerikai Egyesült Államokban felbukkanó évenkénti 25 millió megbetegedés nagy része önmagától elmúlik, mégis influenza miatt kb. 31,4 millió orvosi vizittel, 226 000- rel több kórházi felvétellel és 48 614-gyel több halálozással kell számolni. Leginkább a 2 éven aluliak és a 65 éven felüliek, az immunhiányban szenvedők, a terhes nők, és a kórosan kövérek vannak a megbetegedés veszélyének kitéve. A prevenció legfontosabb eszköze az infuenza elleni védőoltás, azonban az oltott betegek aránya az USA-ban sem megfelelő. Ritkán előfordulhat a megbetegedés oltott betegeken is.
A kezdődő influenzás betegeknek valamelyik neuraminidáz-gátlóval (oseltamivirral, vagy zanamivirral) végzett antivirális kezelés javasolt. A gyógyszeres kezelésnek köszönhetően a betegség tartama felnőtteknél és gyermekeknél is lerövidül, a tünetek enyhülnek, a láz megszűnik, a beteg hamarabb tér vissza a normális életbe. Az antivirális kezeléssel egyben csökkennek az antibiotikumok felhasználását szükségessé tevő komplikációk, különösen a bronchitis gyakorisága. A kezelés leginkább a kezdeti tünetek megjelenése utáni első 48-72 órában hatásos.
Az Egyesült Államokban a 2013-2014-es influenza-szezonban az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) két antivirális gyógyszert javasolt: az orális oseltamivirt (Tamiflu) és az inhalációs zanamivirt (Relenza). A két gyógyszer kémiailag hasonló szerkezetű neuraminidáz-gátló, amelyek az influenza A és az influenza B virusok ellen egyaránt hatásosak. E két antivirális szerrel szemben csekély rezisztencia mutatkozik, persze ez változhat, különösen pl. immunszupprimált betegeken.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) influenza divíziójában, a georgiai Atlantában vizsgálatot végeztek a 2012 vége és 2013 tavasza közötti influenza-időszak receptfelírási szokásairól, és azt találták, hogy az antibiotikumok felírása túl gyakori volt, míg antivirális szereket a szükségesnél kevesebb esetben rendeltek (Havers).
A kutatók 2012. december 3. és 2013. április 6. közötti időszakban 6 766 (6 hónaposnál idősebb) beteget regisztráltak korai (7 napon belül kezdődött) akut respiratorikus megbetegedéssel (ARI), de mindössze 7,5% -uk (509 beteg) kapott antivirális gyógyszerekre receptet. Összesen 2 366 betegnél (35%) igazolták polimeráz láncreakcióval (PCR) az influenzát, azonban közülük is csak 355 beteg (15%) kapott antivirális szereket, de 95 (4%) olyan beteg is kapott vírusellenes gyógyszert, akinek influenza tesztje negatív volt. Igen érdekes továbbá az is, hogy a megbetegedés első tünete utáni első két napban 1 021 betegnél jelentkezett ARI, ennek ellenére közülük is mindössze 195 beteg (19%) kapott antivirális receptet. A 2 évesnél fiatalabbaknál, a 65 évnél idősebbeknél, valamint mindazoknál, akik valamilyen krónikus betegségben szenvedtek, nagyobb volt a mellékhatások kockázata. A kezdeti tünetek után két napon belül jóval magasabb arányban kaptak a betegek antivirális kezelést, 5-7 nap múlva már 92%-al csökkent az antivirális szerek használata. Az igazoltan influenzás (2 366) betegek közül 1 825 betegnél voltak ismertek az antibiotikumok rendelésére vonatkoző adatok. Közülük 540-en (30%) kaptak antibiotikumot és 297-en (16%) antivirális szereket. Az orvosok jóval gyakrabban írtak fel antibiotikumokat, mint antivirális szereket – különösen igen fiatal gyermekeknél. A leggyakrabban javasolt antibiotikumok az amoxicillin-klavulanát, az amoxicillin és az azithromycin voltak.
A közlemény szerzőinek véleménye szerint az antibiotikumok túl gyakran, az antivirális szerek pedig túl ritkán szerepeltek az előírt gyógyszerek között, ezért folyamatos továbbképzések szükségesek az orvosok részére. A túl gyakran használt antibiotikumoknak csak minimális haszna van, viszont az influenzás betegeknél alkalmazott antivirális kezelésekkel elkerülhetőek lennének a szövődmények miatt valóban szükségessé váló antibiotikus kezelések, és a betegség kimenetele, valamint a betegek életminősége lényegesen javulna.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Clinical Infectious Diseases
3. Clinical Infectious Diseases
