Irisin: a testmozgás jótékony egészségi hatásait serkentő hormont izoláltak
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan természetes hormont vagy kémiai hírvivő anyagot azonosított az izomsejtekben, mely erősítheti az aktív életformából adódó kedvező egészségi hatások egy részét. Az új hormont − a görög mitológiából ismert Írisz istennő után, aki az istenek hírnöke volt − „irisin”-nek keresztelték el. Úgy vélik, hogy az irisin ígéretes jelöltje lehet a cukorbetegség, az elhízás és talán bizonyos rosszindulatú betegségek újfajta kezelésével kapcsolatos kutatásoknak.
A bostoni Dana-Faber Cancer Institute Bruce Spiegelman sejtbiológus professzor által vezetett kutatócsoportja a Nature online kiadásában január 11-én számolt be eredményeiről. A munkacsoport egyik tagja, Pontus Bostrom azért tartja izgalmasnak a mostani felfedezést, mert ily módon a testmozgással eléggé direkt kapcsolatban álló természetes anyagban hatalmas terápiás potenciál rejtőzhet. Kollégáival együtt úgy gondolja, hogy az irisin felfedezése jó kiindulópont lehet annak megértéséhez, hogy a fizikai aktivitás miként fejti ki pozitív biológiai hatását, melynek révén nemcsak segít az egészség megőrzésében, hanem bizonyos betegségek megelőzésére és kezelésére is alkalmas.
Az irisint akkor sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amikor az ugyanezen kutatócsoport által korábban felfedezett PGC1-alfa metabolikus regulátor gén hatását vizsgálták, Amikor a testmozgás hatására e gén „bekapcsolt”, akkor egy sor egyéb gén és fehérje működését szabályozta. Ez utóbbi gének és proteinek tanulmányozása nyomán jutottak el végül az irisinhez, melyet az izomsejtek külső membránjain sikerült kimutatniuk, a sejtmagban azonban nem − noha más kutatók korábban ezt jósolták.
Ebben a vizsgálatban a kutatók laboratóriumi tenyészeteket és egereket használtak annak kimutatására, hogy az irisin közvetlen és erőteljes hatást gyakorol a fehér zsírszövetre, illetve a subcutan zsírraktárakra, melyek nagy mennyiségű kalóriát őriznek, és nagyban hozzájárulnak az obezitás létrejöttéhez. Amint az emberek vagy kísérleti egerek fizikai aktivitást végeztek, az izmokban megemelkedett az irisin szintje, mely olyan gének működését indította be, melyek hatására a fehér zsír „jó” barna zsírszövetté alakult át. Ezen túlmenően a glukóztolerancia javulása már 10 napos kezelést követően észlelhető volt nagy zsírtartalmú étrenden tartott egereknél. Hasonló jelenséget tapasztaltak akkor is, ha irisint fecskendeztek mozgásszegény, elhízott és praediabeteses egerek szervezetébe. Ily módon a testmozgás hatását sikerült utánozni azzal a kivétellel, hogy az energiafelhasználás úgy növekedett, hogy mindeközben a fizikai aktivitás és a táplálékbevitel nem változott.
A kutatók következtetése szerint az irisin szerepet kaphat az emberi metabolikus zavarok és más olyan kórképek kezelésében, melyekről eddig is tudtuk, hogy testmozgás hatására javulás érhető el. Spiegelman azonban arra figyelmeztet, hogy ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy eztán az edzőtermek látogatása és izomerősítés helyett elegendő lesz bekapni egy irisin-kapszulát. A hormon nem így működik: a fehér zsírszövet barna zsírszövetté alakulása mellett fokozza a kalóriaégetést, de nem növeli az izmok erejét.
A kutatócsoport reményei szerint a klinikai tesztelés két éven belül megkezdődhet. Addig is vizsgálják, hogy az irisinnek lehetnek-e egyéb kedvező hatásai, és a diabetes, az inzulinrezisztencia és az obezitás kezelésén kívül szóba jöhet-e egyéb állapotok, például a neurodegeneratív betegségek (Parkinson-kór stb.) terápiájában. Az eddigi adatok alapján felmerült, hogy az irisin helyet kaphat a rosszindulatú daganatok megelőzésében és kezelésében is − különös tekintettel arra, hogy egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás is elősegítheti a malignus tumorok kialakulását.
