Kiadáscsökkentő lehet a PET-vizsgálat

A pozitron emissziós tomográfia (PET) széles körű elterjedésével lehetőség nyílt a daganatos, vagy a daganatra gyanús esetek kezelésének követésére, írja Dr. Eric M. Rohren, a houstoni MD Anderson Rákkórház PET laboratóriumából. Az elmúlt két évtized során az USA-ban a PET- vizsgálat a magas költségek miatt eleinte csak lassan terjedt, a betegbiztosítók (Medicare, Medicaid) csak lépésről lépésre fogadták be a daganatos betegségek diagnosztikájára. A legújabb értékelések szerint a PET-vizsgálatot a National Oncologic PET Registry adatai és egyéb megfigyelések alapján csaknem az összes szolid daganatos betegség kezdeti megítélésre és a kezelés követésére hagyta jóvá a Centers for Medicare and Medicaid Services (1).

Az egyik tévhit a PET-el szemben az, hogy drága. A PET tudniillik egy csaknem az egész testre kiterjedő képalkotó vizsgálat, és ha összeadjuk egy kontrasztanyaggal végzett nyaki-, mellkasi-, hasi- és kismedencei CT-vizsgálatsorozat költségeit, annak összege már összehasonlítható egyetlen PET-vizsgálat költségével, és a sorozatban készült MRI-k valamint egyetlen PET ára is csaknem kompatibilis. A jövőben a PET-vizsgálatok számának növekedésével a szkennerek ára, valamint a gépek telepítési költségei is csökkenni fognak, és a PET-vizsgálat elvégzéséhez szükséges radiofarmakonok (elsősorban a fluorodeoxiglukóz [FDG]) is olcsóbbak lesznek, ami a PET vizsgálatok még szélesebb elérhetőségét teszi lehetővé.

A PET vizsgálatok költséghatékonyságát különféle klinikai helyzetekben csak néhány fontosabb közlemény vizsgálja, melyek közül talán a legismertebb a PLUS vizsgálat (2). Ebben holland kutatók tüdőrákos betegeken hasonlították össze a szokásos preoperatív kivizsgáláshoz hozzáadott FDG-PET vizsgálat, és a - PET nélkül végzett – szokásos kivizsgálás költségeit. A közlemény szerzői megállapították, hogy a „konvencionális” preoperatív kivizsgálással értékelt tüdőrákos betegeknél a mellkasi műtétek 41%-a feleslegesnek bizonyult, mert a műtét során inoperábilis helyzetet találtak. Ha viszont a kiegészítő FDG-PET vizsgálatot is elvégezték, akkor az ezután műtétre került betegeknél a felesleges thoracotomiák aránya már csak 21%-nak adódott. A közlemény szerzői szerint a PET- vizsgálat plusz költségei bőven fedezhetők a feleslegesen végzett mellkasi műtét költségeiből (ez utóbbi Hollandiában betegenként 1 289 Euró).

Egy újabb vizsgálatban hasonló eredményre jutottak gyomorrákos betegeken is (3). Lokálisan kiterjedt gyomorrákos betegeknél a szokásos kivizsgálás endoszkópos vizsgálatból, ultrahang vizsgálatból, CT-ből és laparoszkópiából áll. Egy FDG-PET/CT vizsgálat hozzáadásával a betegek 10%-ánál addig nem sejtett távoli áttéteket lehetett kimutatni a csontokban, májban, nyirokcsomókban, így a tervezett gyomorműtét feleslegessé vált, ami a felesleges morbiditást nem is számítva betegenként 13 000 USD különbséget jelent. Bár vannak egyéb közlemények is, de a PET vizsgálat valódi értékének megítéléséhez további korrekt adatokra lenne szükség. Valóban vannak olyan klinikai helyzetek, amikor a PET használata kérdéses, pl. korai emlőrákban nem valószínű, hogy a PET-el tünetmentesen megbújó távoli áttétet fedeznénk föl. Egy tapintható hónalji nyirokcsomóval járó gyulladásos emlőrákban már jóval nagyobb a távoli áttét lehetősége, ami valószínűleg felfedezhető a PET-en, de azonosíthatósága soha, sehol nem éri el a 100%-ot. A döntési algoritmusokat valószínűségi alapon alakítják ki a finanszírozók, ezzel viszont néha szükségszerűen korlátozzák az onkológus döntési szabadságát.

A PET- vizsgálatnak felbecsülhetetlen szerepe van az onkológiai betegségek diagnózisában és kezelésében. A PET indikációi egyre szaporodnak, bár a PET-vizsgálat és a korszerű célzott terápiák összefüggéseiről, valamint a PET ritka daganatokban betöltött szerepéről még csak kevés adatunk van. A „drága” PET vizsgálat bizonyos esetekben a felesleges beavatkozások elkerülésével nem növelni, hanem épphogy csökkenti az egészségügyi kiadásokat.         

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

Cancer Network