Mi közük van a bélbaktériumoknak a szívinfarktushoz és a stroke-hoz?
Évente több ezer olyan embernek van szívinfarktusa, akiknek nem volt egy rizikófaktoruk sem a hírhedt kockázati tényezők közül – nem volt magas a koleszterin- és a trigliceridszintjük, nem voltak kövérek. Keresve az ezekért az infarktusokért felelős rejtélyes bűnöst, meglepő gyanúsítottra bukkantak: az emberi bélben élő baktériumok billióira.
Egy, a napokban közzétett vizsgálatban a kutatók felfedezték, hogy egyes baktériumok a lecitinből egy TMAO-nak nevezett, az artériákban trombusok keletkezését elősegítő anyagot készítenek. (A lecitin számos élelmiszerben megtalálható tápanyag: jelen van a tojássárgájában, a májban, a marha- és sertéshúsban és a búzacsírában.) Kimutatták azt is, hogy a TMAO vérszintje más kockázati tényezőktől függetlenül előrejelzi a szívinfarktust, a stroke-ot és a halált – mondta el dr. Stanley Hazen, a Clevelandi Klinika kutatóintézete sejtes és molekuláris medicina osztályának vezetője, aki ezt a vizsgálatot irányította.
Az eredmény azt jelzi, hogy egy TMAO teszt beállhat azoknak a vérteszteknek a sorába, amelyek előrejelzik a kardiovaszkuláris problémákat. „A TMAO-val azonosítani lehet azokat a – stroke-ra és szívinfarktusra – veszélyeztetett személyeket, akiknek más kockázati tényezőjük nincs” – mondta dr. Hazen.
A felfedezés azt is sugallja, hogy talán új módon lehet megelőzni e kardiovaszkuláris eseményeket: a bélbaktériumok olyan megváltoztatásával, hogy kevesebb TMAO-t termeljenek.
A mostani vizsgálat a Clevelandi Klinika munkacsoportjának egy 2011-es felfedezésére épül: akkor kimutatták, hogy a bélbaktériumok az ételben levő lecitinből TMAO-t – teljes nevén trimetilamin-N-oxidot – készítenek, ezzel szívbetegséget okozva. Emellett azt is igazolták, hogy emberekben a magas TMAO szint a szívbetegség nagyobb valószínűségével jár együtt.
A 2011-es vizsgálat azonban két kérdést függőben hagyott: Vajon az emberi bélbaktériumok is TMAO-t készítenek-e lecitinből, akárcsak az egér bélbaktériumai? És vajon a magas TMAO szint az emberekben előrejelzi-e több évvel a szívinfarktus vagy a stroke előtt e betegségeket, vagy pedig egyszerűen azt jelenti, hogy a vérvizsgálat idején kardiovaszkuláris betegség állt fenn?
Az első kérdés megválaszolásához dr. Hazen és kollégái 40 egészséges felnőttel két keménytojást etettek meg, ami sok lecitint tartalmaz. Akárcsak az egerekben, a TMAO szint az emberekben is megemelkedett. Ha azonban a tojásokat egyhetes széles spektrumú antibiotikum kúra után ették meg az emberek, a TMAO szintjük alig változott. Erről a kutatók a New England Journal of Medicine-ben számoltak be. „Ez azt mutatta, hogy a bélbaktériumok – amelyeket az antibiotikumok kiirtanak – elengedhetetlenül szükségesek a TMAO képződéséhez” – mondta dr. Hazen.
A következő lépésben arra kerestek választ a kutatók, hogy a TMAO előrejelzi-e a kardiovaszkuláris eseményeket. Ezért 4007 szívbetegben megmérték a TMAO szintjét, és miután kiszűrték az egyéb rizikófaktorokat (pl. életkor, korábbi szívinfarktus) azt találták, hogy a magas TMAO szint a három éves követési idő alatt jó előrejelzője volt a szívinfarktusnak, a stroke-nak és a halálnak.
Mi több, a TMAO pontosabban jelezte előre a kockázatot, mint a triglicerid- vagy a koleszterinszint. És ez olyan emberekre is vonatkozott, akiknek nem volt jelentős koronáriabetegségük vagy magas, veszélyes lipidszintjük.
Számszerűsítve: azokban a személyekben, akiknél a TMAO szint a felső kvartilisba esett, 2,5-szer akkora volt a szívinfarktus vagy a stroke kockázata, mint az alsó kvartilisba tartozókban.
A TMAO ilyen jó előrejelző képességét az magyarázza, hogy ez az anyag szerepet játszik abban, hogy a koleszterin lerakódik az artériák falában, ateroszklerózist okozva, és ha a lerakódás megreped és elzár egy artériát, akkor szívinfarktus vagy stroke következhet be.
A Cleveland Klinika kutatói arról is beszámoltak, hogy a bélbaktériumok a karnitinból is TMAO-t készítenek, legalábbis a húsevő emberekben (a karnitin a vörös húsokban és a tejtermékekben található tápanyag). A vegetariánusokben sokkal kevesebb TMAO termelődik a karnitinból, ami arra utal, hogy a húsevés elkerülése hatására csökken azoknak a bélbaktériumoknak a száma, amelyek a karnitinból TMAO-t készítenek.
Ahogyan a sztatinok kontrollálják a „rossz” koleszterinszintet, úgy szabályozhatják elvben a prebiotikumok és a probiotikumok a TMAO szintjét. Egyelőre azonban senki nem tudja, hogy van-e ilyen hatásuk. Egy vizsgálatban a probiotikumok éppen hogy növelték a TMAO készítő baktériumok számát, s „ez nem az, amit akartunk” –mondta dr. Hazen. A TMAO szint csökkentésére az antibiotikumok sem alkalmasak, mivel a baktériumok rezisztenssé válnak velük szemben. Olyan gyógyszert kellene kifejleszteni, amely specifikusan gátolja a lecitin-TMAO átalakulást – fejtette ki dr. Hazen.
Forrás: NBC News
