Mikroszkópos colitis: a jéghegy csúcsa?

Bevezetés

A mikroszkópos colitis kifejezés jelenleg gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a lymphocytás és a kollagénes colitist. Utóbbit Lindström írta le először 1976-ban, amikor egy krónikus vizes hasmenésben szenvedő betegének rectalis biopsziájában subepithelialis kollagénsávot fedezett fel [1]. A „mikroszkópos colitis” meghatározást eredetileg Read és mtsai alkalmazták először 1980-ban [2], egy olyan betegcsoport leírására, akik vizes hasmenésben szenvedtek, endoszkópos leleteik normálisak voltak és biopsziájukban gyulladásos beszűrődés volt látható. Sokan közülük titokban hashajtót szedtek. Később a kutatók észrevették, hogy a vizes hasmenésben szenvedő, normális endoszkópos és radiológiai leleteket mutató betegek többségénél, akiknél kollagénsáv nem volt jelen, emelkedett intraepithelialis lymphocyta-szám uralta a képet. Erre az eltérésre a „lymphocytás colitis” elnevezést javasolták [3]. A mikroszkópos colitis meghatározás fogalmába így került be a kollagénes és a lymphocytás vastagbélgyulladás is. Létezik a colitiseknek egy kisebb csoportja, amelyet klasszikus tünetek és normális kolonoszkópiás lelet jellemez, azonban annak ellenére, hogy a biopszia alapján a vastagbélgyulladás kórisméje egyértelmű, nem teljesül egyetlen ismert típus diagnosztikai kritériuma sem [4]. Ennek a csoportnak a meghatározatlan típusú mikroszkópos colitis nevet adtuk (MCU5microscopic colitis type undesignated). A továbbiakban a mikroszkópos colitist általános elnevezésként használjuk mindhárom típusú vastagbélgyulladásra. Manapság kezd körvonalazódni, hogy a mikroszkópos colitis követheti vagy megelőzheti a gyulladásos bélbetegségeket, bár a folyamatok közötti kölcsönhatás egyelőre még ismeretlen [5–7].

A London Inflammarory Bowel Disease Forum (LIBDF, egy gyulladásos bélbetegségekre specializálódott gasztroenterológusokat és patológusokat tömörítő regionális munkacsoport) tagjai a mikroszkópos colitis különböző formáinak incidenciájában feltűnően nagy eltéréseket tapasztaltak, ezért vizsgálatot végeztek, amelyben klinikai és szövettani adatok segítségével próbálták kideríteni, hogy észrevételük valós alapokon nyugszik-e.