Nátha elleni T-sejtek COVID-19 ellen
Az emberek 20-50%-ában vannak jelen a közönséges náthát okozó koronavírusok ellen szelektálódott és a SARS-CoV2-re keresztreakciót adó T-memóriasejtek, ami részben magyarázhatja a COVID-19 betegség nagy heterogenitását.
Egyelőre nem tisztázott, hogy milyen mechanizmusok állnak annak hátterében, hogy a COVID-19 betegség különböző emberekben nagyon különböző súlyossággal jelentkezhet, ahogy egyelőre nem ismert a COVID-19 elleni immunitás természete sem, írják Science-ben megjelent tanulmányukban (Selective and cross-reactive SARS-CoV2 T cell epitopes in unexposed humans) amerikai és ausztrál szerzők.
A SARS-CoV2 elleni humán immunválaszt feltáró vizsgálatok már elkezdték a SARS-CoV2 elleni antigénspecifikus T-sejt-válasz karakterizálását, és több tanulmány is arról számolt be, hogy akut COVID-19 betegekben aktiválódnak egyes T-sejt-populációk. A korábbi, 5 különböző kohorsszal (USA, Hollandia, Németország, Szingapúr, Egyesült Királyság) is elvégzett antigén-specifikus T-sejt vizsgálatok azt mutatták, hogy a SARS-CoV2-fertőzésnek nem kitett emberek 20-50%-a rendelkezik olyan CD4+ T-memória-sejtekkel, amelyek megtámadják a SARS-CoV2-vírust. Az eddigi elképzelések szerint ennek az lehet az oka, hogy a lakosság körében igen elterjedt, enyhe légúti tüneteket (közönséges náthát) okozó koronavírusok (human “common cold” coronavirus/HCoV) és a SARS-CoV2-vírus genetikai anyaga részlegesesen megegyezik. Jose Mateus és munkatársai most ezt a keresztreakció-hipotézist bizonyították kísérleti úton. A SARS-CoV2-re keresztreakciót adó T-sejtek kimutatása segít megmagyarázni a COVID-19 betegség nagy heterogenitását, befolyásolja a nyájimmunitás kialakulásával foglalkozó epidemiológiai modelleket, és jelentős következményekkel jár a COVID-ellenes vakcinák hatékonyságának bizonyítása során, teszik hozzá a szerzők.
Vizsgálatukban a kutatók olyan perifériás vérmintákat használtak, amelyeket jóval a COVID-járvány kitörése előtt, 2015 és 2018 között gyűjtöttek, és amelyek bizonyítottan SARS-CoV2-szeronegatívak voltak. A SARS-CoV2 epitópjainak (az immunrendszer által felismerhető antigéndetermináns helyeknek) a feltérképezése során összesen 142 epitópot azonosítottak (66-ot a tüskefehérjében, 76-ot a genom többi részében). Ezt követően megnézték, hogy a vérminták SARS-CoV2-naív T-sejtjei hány epitópot ismernek fel. Az eredmény szerint a SARS-CoV2-naív donorok immunrendszere (főleg a CD4+ T-sejtek) átlagosan 11,4 SARS-CoV2-epitópot ismert fel, és a felismert epitópok 54%-a a tüskefehérjéből származott. A kutatók szerint az epitóptérképezéssel nyert eredmények a továbbiakban a vakcinafejlesztésben lesznek használhatók.
A SARS-CoV2 epitópjainak feltérképezése után a kutatók meghatározták, hogy milyen mértékű a SARS-CoV2 és a négy leggyakoribb HCoV epitópjai közötti homológia, és kimutatták, hogy az azonos szekvenciák ugyanazokat a T-sejtvonalakat aktiválják. A 67%-osnál nagyobb homológia az esetek 57%-ában keresztreakciót eredményezett.
A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a HCoV–SARS-CoV2 keresztreakciót mutató T-memória-sejtekkel ellentétben a HCoV elleni neutralizáló antitestek nem kötődnek a SARS-CoV2-höz, azaz az antitestek szintjén nincs keresztreakció, azonban a közönséges náthát okozó koronavírusok ellen szelektálódott T-memóriasejtek SARS-CoV2 elleni aktivitása legalább részben magyarázhatja, hogy egyesekben a COVID-19 betegség enyhe tünetekkel vagy egyenesen tünetmentesen jelentkezik.
