A SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos légzőszervi betegség kitörését a kínai hatóságok hivatalosan 2019. december 31-én jelentették a WHO-nak, a vi­lágszervezet pedig 2020. január 30-án globális egészségügyi vészhelyzetté, majd 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította – a legutóbbi ilyen eset a 2009-es H1N1 influenzavírus okozta pandémia volt. A COVID-19 ke­zelésére ekkor nem volt specifikus gyógyszer, ezért az Egyesült Államokban első lépésként az expanded access (EA) és az emergency use authorization (EUA) eljárások keretében engedélyezték az orvosok számára potenciális előnnyel bíró terápiák vizsgálatba vonását, illetve a bizonyítékokat mutató kezelések vészhelyzeti felhasználását.

Medscape, 2021. április

A koronavírus-járvány elleni tömeges oltás nagy mennyiségű vakcina be­adását tette szükségessé rövid idő alatt. Cikkünkben az oltóanyag-beadás alternatív, fejlesztés alatt álló nem injekciós módozatait járjuk körül egy kicsit részletesebben.

Clinical Trials Arena, 2021. május

Metasztázist képző rosszindulatú daganatokban gyakran figyelhető meg cachexia, mely az érintett betegek súlyos állapotromlása következtében gyakran halálos kimenetellel társul. Kezelése mindeddig sikertelennek mondható, melynek elsődleges oka, hogy a mai napig nem ismertek azok a molekuláris folyamatok, melyek kialakulásában szerepet játszanak. A pontos mechanizmus feltárására számos kísérleti modellt hoztak létre, amelyek célja a cachexiát okozó faktorok célzott molekuláris gátlása és kialakulásának megelőzése. Az eddigi, biztató eredmények ellenére a da­ganatos cachexia eredményes klinikai terápiája még várat magára; ehhez nagy esetszámot felölelő klinikai tanulmányok szükségeltetnek.

Nature Reviews Cancer 2020, március

A diabetes mellitus fokozza a szívelégtelenség kialakulásának a kockázatát, de a prognózisát is rontja. Szívelégtelenségben szenvedő cukorbetegek esetében az antidiabetikus terápia során figyelemmel kell lennünk a keze­lésnek a szívelégtelenség kockázatára gyakorolt hatásaira is.

A rovat egy korábbi közleménye már foglalkozott a telefonhasználat kezet, kart érintő káros hatásaival. Most a digitális toxikáció esetleges bőrgyógyászati hatásait mutatom be. A túlzott mobilhasználat nem gyakori – többek által talán cáfolt, bár logikus – kontakt-dermatitist okozó és acne-trigger hatása független a telefon árától, minőségétől, tudásától.

Az írás a mindennapi higiénia és az egészséges bőr biztosításában alap­vető szerepet játszó barrier funkció fenntartását, valamint a fürdés bőr­gyógyászati aspektusait vizsgálja. Ezeknek a tényezőknek fontos szerep jut a csecsemőgondozásban és a különböző gyulladásos bőrbetegségekben szenvedők életében is.

Az utóbbi évtizedben alapvetően megváltoztak a psoriasis terápiás lehető­ségei. A betegség kezelésében sorra jelennek meg újabb és újabb biológiai gyógyszerek, melyek alkalmazásával egyre több betegnél érhető el a teljes vagy csaknem teljes tünetmentesség. Jelen összefoglalóban kitérünk arra is, hogy a COVID-19-pandémia mennyiben befolyásolta a betegek kezelését.

A vitiligo a bőr leggyakoribb szerzett depigmentációs rendellenessége, prevalenciája az átlagpopulációban 0,5–1%. A depigmentált foltok a bőr festéksejtjeinek pusztulása következtében jönnek létre. A multifaktoriális betegség primer autoimmun jellegére utal a gyakori társulása egyéb auto­immun betegségekkel. Másik elképzelés szerint a melanociták és mikrokör­nyezetük genetikai fogékonysága és intrinszik defektusai miatt aberráns stresszválasz és szekunder autoimmunitás alakul ki. Poligénes öröklődésű kórkép, genetikai prediszpozícióra utal a családi halmozódás (15–30%). A terápia célja a progresszió megállítása, a repigmentáció iniciálása és fenn­tartása, de az eredmény sokszor nem tartós

A bullosus pemphigoid (BP) az időskor hólyagos betegsége, mely szá­mos tényezővel, többek között bizonyos gyógyszerek szedésével mu­tat összefüggést. Az utóbbi években egyre több beszámoló született az antidiabetikumként alkalmazott dipeptidil-peptidáz-gátlók, más néven gliptinek által kiváltott BP-ről. A gyógyszer kiváltotta hólyagos bőrtünetek pontos háttere nem tisztázott, azonban a klinikai megjelenésük sokszor eltér a klasszikus BP tüneteitől. A hólyagos tüneteket mutató, vagy hosszan tartó viszketésről, esetleg exkoriált bőrelváltozásokról beszámoló, gliptin hatóanyagú gyógyszert szedő diabeteses betegek esetében mindenképp érdemes gondolni a gyógyszer kiváltó szerepére.

A COVID-19 elleni mRNS-vakcinák a metotrexátkezelés alatt álló betegek akár egyharmadánál nem váltanak ki megfelelő immunválaszt.