Ne égessünk szennyezett szerves anyagot
A gombatartalmú madárürülékkel szennyezett bambusszal történő érintkezés a hisztoplazmózis kialakulásának új kockázati tényezője lehet. A spórák hevítése (a növény égetése) pedig potenciálisan növelheti a fertőzőképességet.
A hisztoplazmózis a Histoplasma capsulatum nevű gomba által okozott kórkép, mely főként a tüdőt érinti, néha azonban az egész szervezetben szétterjed. A Histoplasma spórák a talajban találhatók és különösen gyakoriak az Egyesült Államok keleti és közép-nyugati részén. A spórákat földművesek és más, a földdel dolgozó emberek lélegezhetik be leginkább; ha nagyszámú spóra kerül a szervezetbe, abból súlyos betegség származhat. Arkansasban, valamint sok más államban is az Ohio, a Mississippi és a Missouri folyóvölgyei mentén népbetegségnek számít. Arkansasban 2011-ben észlelték az első olyan hisztoplazmózisos megbetegedési hullámot, amelyet a bambusz máglyáknak tulajdonítanak. Egy 1980-ból származó louisianai jelentés egy 12x21 méteres, feketerigó ürülékkel vastagon beborított bambuszmező tisztításához kapcsolt hisztoplazmózisos megbetegedéseket, míg a korábban észlelt nagyszámú megbetegedéseket a talaj felforgatásával, madárürülékkel, denevérguanóval hoztak összefüggésbe. Az idei megbetegedések között számos olyan akut hisztoplazmózisos eset van, ahol az érintetteknél egyetlen közös tényező volt: bambuszmáglya-égetésen vettek részt, a máglya alapanyaga olyan bambusz volt, amit a feketerigók korábban pihenőhelyül használtak.
Egy retrospektív kohorszvizsgálat kimutatta, hogy egy korábbi, máglyaégetéssel egybekötött családi esemény 19 résztvevőjéből 7 főnél hisztoplazmózist diagnosztizáltak, 11 főnél bizonytalan eredményt kaptak, és csupán egyetlen családtagnál nem találtak hisztoplazmózisos megbetegedésre utaló jeleket. Arkansasban az alábbi tünetek megléte esetén állítják fel a hisztoplazmózisos diagnózisát: 38.3°C láz; köhögés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, vagy abnormális mellkasi röntgenkép; valamint legalább 1 pozitív tenyésztési, antigén, vagy szerológiai hisztoplazmateszt.
Egy esetismertetés a gombaellenes kezelés hatékonyságáról tanúskodik. Egy8 éves fiú és 5 éves húga kezdetben enyhe hastáji fájdalmakat és száraz köhögést panaszolt, majd magas láz, vértelen hányás, illetve rosszabbodó, fehér köpetes köhögés lépett fel náluk. A mellkasi röntgenek kétoldali diffúz infiltratív árnyék, mikronoduláris denzitáscsökkenést és mediasztinális nyirokcsomóduzzanatot mutattak. Mindkét gyermek jól reagált az empirikus gombaellenes kezelésre. A napi kétszeri 5 mg/kg-os dózis itrakonazol 48 órán belül levitte a lázukat. Mindkettejükben pozitív volt a hisztoplazma gomba – és micéliumi antitest- teszt, és emelkedett a szérum antigén. Az akut diffúz pulmonáris hisztoplazmózis három hónapon át tartó itrakonazolos kezelése után a röntgenfelvételeken az akut tüdőjelenségek felszívódtak.
Kommentár: Magyarország ugyan valamivel északabbra helyezkedik el, mint az említett észak- amerikai államok, de a gombás tüdőbetegségek nálunk sem ismeretlenek. A klímaváltozás (globális felmelegedés) a kórokozó gombák életfeltételeit is javítja. A bambusz, amit máshol talajtakaróként, sövényként vagy ligetekbe ültetve termesztenek, nálunk még csak dísznövény. Közel 150 faja többé- kevésbé fagyálló, így ha kiszabadul a kertekből nálunk is nehezen lesz kordában tartható. Jelenleg amire gondolnunk kell, hogy szennyezett szerves anyag égetésekor potenciálisan fertőző aeroszol jut a levegőbe, ami sújthatja a hobbi-kertészeket, de foglalkozási megbetegedést is okozhat. Égetni pedig szoktunk. A tünetegyüttesbe pedig nagyon sok mindenbe belefér. Gondolnunk kell a gombás tüdőbetegségekre, így a hisztoplazmózisra is!
