Nem mindegy, milyen színű a tabletta

A hatásos, nagy forgalmú gyógyszerekből az eredeti készítmény szabadalmi idejének lejárta után mind több, ugyanolyan hatóanyagot tartalmazó, generikus szer jelenik meg a patikákban. A gyártó cégek gyakorta feltűnően eltérő színű és formájú gyógyszert hoznak forgalomba, ha úgy vélik, jobb minél egyértelműbben megkülönböztetni a saját készítményt a többiekétől.

Aaron S. Kesselheim és munkacsoportja azt vizsgálta, hogy a krónikus kezelésre szoruló betegek mennyire pontosan veszik be a gyógyszerüket, ha a generikus választék miatt egyszer csak a korábbihoz képest más színű, formájú vagy méretű tablettát, kapszulát kapnak. A dolgozatot az Archives of Internal Medicine közölte.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államokban jelenleg a krónikus gyógyításban a receptek 70%-a generikus készítmény, ezért a betegek terápiahűségének pontosságát biztosítani létfontosságú. A generikus patikaszerek mind színükben, mind alakjukban eltérnek az eredeti gyógyszertől. Megemlítik, hogy a Food and Drug Administration (FDA) újabban nem engedélyezett olyan generikus gyógyszert, amely nagyobb méretű volt, mint az eredeti készítmény, mert úgy véleményezte, hogy a beteg félrenyelhet, vagy eleve megzavarodhat a nagyobb tabletta miatt.

Kesselheim és munkatársai az amerikai betegek epilepsziás roham megelőzésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó terápiahűségét tanulmányozták. A számítógépes adatbázisban megnézték azoknak a betegeknek az arányát, akik az esedékességtől számított 5 napon belül nem újították meg az antiepileptikumra vonatkozó gyógyszerfelírást, ami azt jelezte, hogy attól kezdve nem vették be gyógyszerüket.

Azt észlelték, hogy ha az ismét felírt gyógyszer új, generikus készítmény adása miatt különbözött az eredetileg szedett tablettától, lényegesen nagyobb volt a valószínűsége, hogy a páciensek abbahagyták, kihagyták a gyógyszer bevételét. Ha más lett a gyógyszerük színe, a terápiahűség is megszűnt.

Az epilepsziás roham megelőzésére szolgáló tabletták az USA gyógyszertáraiban 37 színben és négyféle formában kaphatók. A pontos gyógyszerbevétel abbamaradása 11 472 esetben fordult elő, és ezt 50 050 kontrollhoz hasonlították. Ha az új gyógyszer más színű volt, mint az addig szedett, a betegek 50%-kal nagyobb valószínűséggel nem szedték előírásszerűen a tablettát.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az epilepsziás roham megelőzésére alkalmazott készítmények kihagyása már néhány nap után növeli a görcsroham ismétlődésének kockázatát, annak egészségügyi és társadalmi következményeivel. Úgy vélik, a receptet felíró orvosnak részletesen közölnie kell a beteggel, hogy az esetleg más színű, alakú gyógyszer ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, ugyanolyan adagban, mint a korábbi tablettája. Erre a gyógyszerésznek is fel kell hívnia a beteg figyelmét a patikaszer kiadásakor.

Az Orvostovábbképző Szemle a 2009. novemberi számában közölte Bárdos György tanulmányát, aki idézte azon vizsgálatuk eredményeit is, melyben azonos hatóanyagot tartalmazó, piros vagy fehér drazsét adtak betegeiknek. Az ugyanolyan dózisú, de kétféle színű ibuprofént szedő vizsgálati alanyoknak arra kellett válaszolniuk, hogy 10 percen belül milyen mellékhatásokat észleltek. Noha a drazsék hatóanyagának 10 perc alatt fölszívódni sem volt ideje, a vizsgálat résztvevői meglepően sok mellékhatást soroltak föl, s ezek némelyike főleg az egyik vagy a másik színű gyógyszerre volt jellemző. Azt találták, hogy ebben nagy jelentősége van a betegek korábbi, személyes tapasztalatának, az esetleges elvárásoknak és a szomatizációs hajlamnak.

Az amerikai klinikusok már tavaly fölvetették: az FDA, ahol az lehetséges, kötelezze a generikus gyógyszerek gyártóit, hogy az eredeti gyógyszer színével, formájával egyező készítményeket hozzanak forgalomba. Kiemelték, hogy ez biztonságosabbá tenné kiváltképp az idős, sokféle gyógyszert folyamatosan szedő betegek kezelését.