Probiotikus italok a szénanátha ellen
Már évek óta kutatják, hogy a probiotikumok megelőzik-e az allergiás betegségeket, de egyelőre eddig nem találtak ilyen hatást. Egy közelmúltban megjelent tanulmány azonban arra utal, hogy a probiotikum tartalmú élelmiszerek kedvezően befolyásolják a szénanáthára jellemző orrnyálkahártya elváltozást.
Ha valaki újságot olvas vagy tv-műsort néz, aligha képzelhető el, hogy ne találkozna akár naponta többször is olyan reklámmal, hirdetéssel, mely egészségének megtartása érdekében javasolja probiotikus élelmiszerek fogyasztását, vagy a probiotikumok ételkiegészítő formájában történő szedését.
A probiotikumok olyan baktériumok vagy gombák, melyek szájon át történő bevétellel eljutnak a vastagbélbe és ott kedvező hatásúak: szervezetünk előnyére befolyásolják a bélbaktériumok arányát és erősítik az immunrendszert. Hatásmódjukhoz tartozik, hogy a kórokozó bélbaktériumok életműködését gátolják, a kedvező hatásúakét erősítik és így kialakítják a megközelítőleg optimális bélflórát.
Mivel immunrendszerünk 70 %-a a gyomor-bélcsatornában helyezkedik el, már évekkel korábban számos vizsgálatban keresték, hogy az allergiás folyamatokat milyen módon és mértékben lehet probiotikumok adásával kezelni. A vizsgálatok és meta-analízisek azonban nem hoztak egyértelműen kedvező eredményt.
Most Kamal Ivory és munkatársai igen korszerű és jól ellenőrzött kettős-vak, placebóval kontrollált - a PLoS One folyóiratban megjelent- tanulmányuk a sokak számára igen kellemetlen allergiás kórkép, a szénanátha befolyásolása terén mutatott kedvező eredményt. Az angol Institute of Food Research (IFR) kutatói 60, szénanátha miatt rendszeresen szenvedő beteget vizsgáltak, az allegiás betegség szezonján kívüli időszakban. A betegek 16 héten keresztül naponta fogyasztottak probiotikus italt. A vizsgálati csoport tagjai Lactobacillus casei, Shirota törzsét tartalmazó folyadékot kaptak, a kettős-vak módon sorsolt másik csoportban lévő vizsgálati alanyok az előzőtől megkülönbözhetetlen, de hatóanyag nélküli italt fogyasztottak.
A résztvevők véréből és orrnyálkahártyájáról vettek mintát a vizsgálat elején, majd a kóros tüneteket kiváltó pollen alkalmazása után. A vizsgálatot a probiotikus kezelés után megismételték. Alapos klinikai vizsgálat is történt a szénanátha tüneteinek regisztrálására.
A kontrollokhoz hasonlóan az aktív kezelésben részesülők orrnyálkahártya sejtjein és vérében is kimutatható volt az immunreakció. A probiotikus kezelésben részesülőknél viszont nem jelent meg a szénanátha semmiféle tünete,
A kutatók hangsúlyozzák, eredményeik igazolták: a probiotikus terápia a bélsejtek útján egyértelműen gátolta az orrnyálkahártya és az egész szervezet allergiás reakcióját. A megfigyeléseket most a szénanátha szokásos időszakában is folytatják, amikor a természetes pollen kiváltotta rohamra kell számítani.
