Protozoák is óvhatnak a fertőzésektől
Kísérleti egerek bélflórájában újonnan felfedezett mikrobafajta hatásos védelmet nyújt az állatoknak szalmonella ellen. Hasonló kedvező hatás várható emberek esetében is.
Az emlősök bélrendszerében nem csak baktériumok élnek. Az archaeák és gombák mellett a protozoák különböző fajtái, így amőbák és flagelláták fajtái is előfordulnak. Amerikai kutatók legújabb felfedezése szerint a bélflóra ezen alkotórészei igen hasznosak lehetnek. Az egerek bélrendszerében élő flagelláták egy eddig ismeretlen faja stimulálja az immunrendszert, így az állatok egy szalmonella-fertőzést is hatékonyabban le tudnak győzni. A Cell című lap egyik közleményének szerzői az ember beleiben élő protozoák hasonló védőhatásáról számolnak be.
Miriam Merad (Icahn School of Medicine at Mount Sinai, New York), a munkacsoport vezetője hangsúlyozza, hogy eredményeik igazolják, milyen fontos, hogy a mikrobiom vizsgálatai ne csak a baktériumokra korlátozódjanak. Munkatársaival azt vizsgálták, hogy a saját laborjukból származó egerekben miért volt nagyobb az immunsejtek száma, mint az ugyanilyen típusú, de újonnan vásárolt példányokban. Mikroszkopikus vizsgálatok azt mutatták, hogy a laboratóriumukban tartott állatok belében egysejtű, ostorral mozgó mikrobák telepedtek meg. A vásárolt egyedekben azonban nem találtak ilyen protozoákat. A DNS-analízis szerint a flagelláták egy új fajáról van szó, ami a Tritrichomonas musculis nevet kapta. Négy különböző laborból származó állatokban is ki tudták mutatni ezek jelenlétét, ami arra utal, hogy szélesebb körben elterjedtek.
A felfedezést követően szonda segítségével nagyobb mennyiségű flagellátát vittek át a saját egereik beléből azon példányokba (újonnan vásárolt egerek), amelyeknél hiányoztak ezek a mikrobák. A tritrichomonasok problémamentes megtelepedésére a bélfal sejtjei interleukin-18 kibocsátásával reagáltak, ami fokozta a speciális immunsejtek termelését, így megemelkedett az úgynevezett T-helper sejtek száma. Ilyen gyulladásos reakciókra akkor is sor kerül, amikor a test bakteriális fertőzéseket hárít el. Összességében az állapítható meg, hogy azok az egerek, amelyek belében megtelepedtek a Tritrichomonas musculisok, könnyebben legyőztek egy kísérleti szalmonella-fertőzést mint a többi egyed. Ennek oka az lehet, hogy a protozoák jelenléte tartósan magas riadókészültségben tartja az immunrendszert, és ez megerősíti a védelmet a bakteriális kórokozókkal szemben. Ha a flagelláták bekerültek a bélbe, attól kezdve nem csak élethosszig a bélflóra alkotórészei maradnak, de több generáción keresztül átöröklődnek az utódokba is.
A vizsgálatok során bélfal-károsodást nem tapasztaltak, azonban a flagelláták betelepítése után az állatok hajlamosabbak lettek a rákos és gyulladásos megbetegedésekre.
Az emberi bélflórában a kutatók a Dientamoeba fragilis fajhoz tartozó protozoákat azonosították, mint a Tritrichomonas musculissal leginkább összehasonlítható flagelláta faj. A világ különböző részeiről származó 96 székletmintából 11-ben tudták ezeket kimutatni. Azt még nem vizsgálták, hogy ezek a baktériumok az embereket is megvédik-e a bélfertőzésektől. A szerzők azonban az eredményeikből arra következtetnek, hogy a bél kolonizációja az olyan protozoák által, mint a Dientamoeba fragilis és a Tritrichomonas musculis egyszerre jár előnyökkel és hátrányokkal is a gazdaszervezetre nézve. Egyrészről az immunrendszer aktivizálása segít a bakteriális kórokozók leküzdésében, másrészt azonban ez növeli a krónikus gyulladásos megbetegedések, valamint a rák kialakulásának kockázatát. Merad szerint a bélflórában előforduló protozoák további kutatása segíthet ezekkel a betegségekkel szemben megelőző intézkedések, valamit új terápiák kifejlesztésében.
Forrás: Wissenschaft aktuell
