hirdetés

Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus betegsége, mely a mielinnek nevezett idegek körüli védőburkolatot károsítja, ezáltal izomgyengeséget, látásproblémákat, zsibbadást, érzéskiesést és memó­riazavarokat okozhat.

hirdetés

MI A SCLEROSIS MULTIPLEX? 

A sclerosis multiplex (SM) a központi ideg­rendszer krónikus, gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során a szervezet immunrendszere megtámadja az agyban és a gerincvelőben lévő idegsejtek ideg­rostjainak védőburkát, az úgynevezett mielinhüvelyt. Az elektromos impulzusok formájában terjedő idegingerületek vezeté­sében szerepet játszó idegrost burkának sé­rülése következtében az idegrost lassabban vagy egyáltalán nem vezeti az ingerületet.

Az SM nem öröklődik, de ha egy köze­li családtag SM-beteg, akkor a betegség kialakulásának kockázata 2-4%-ra nő az általános népességben becsült 0,2%-os kockázattal szemben. Legtöbbször 20 és 40 év közötti életkorban diagnosztizál­ják, nőkben valamivel gyakoribb, mint férfiakban. Létrejöttében a genetikai haj­lamosító tényezők mellett környezeti és életmódbeli faktorok is valószínűsíthetők, így például a napfény hiánya és az alacsony D-vitamin-szint, a dohányzás vagy a serdü­lőkori túlsúly. Újabban feltételezik, hogy kialakulásában bizonyos vírusok, így az EpsteinBarr-vírus és a humán herpeszvírus által okozott fertőzések nyomán kialakuló immunreakciók is szerepet játszanak.

MIKOR FORDULJUNK ORVOSHOZ?

Keresse fel orvosát, ha napokon, heteken keresztül fennálló zsibbadást, érzéskiesést észlel, különösen, ha ez a teste nagy terü­letét érinti, ha tartós kettőslátást, egyen­súly-bizonytalanságot vagy látásromlást észlel.

MELYEK A BETEGSÉG LEGJELLEMZŐBB TÜNETEI?

A sclerosis multiplex tünetei a károsodott agyterületek és idegrostok mennyiségé­nek és elhelyezkedésének függvényében egyénileg igen különbözőek lehetnek, minél több terület károsodik, annál válto­zatosabbak a tünetek, ezek leggyakrabban az alábbiak lehetnek:

a törzs egyik oldalát vagy a végtago­kat érintő zsibbadás, esetleg érzéketlenség,

remegés, koordináció hiánya, bizony­talan járás,

elektromos ütés érzése, mely gyakran a nyak mozgatása után következik be,

részleges vagy teljes látáskiesés álta­lában egyik szemen, hosszabb ideig tartó kettős látás, homályos látás,

elkent, homályos beszéd,

fáradtság,

szédülés,

fejfájás,

bizsergés vagy fájdalom a test külön­böző részein,

bél-és hólyagműködési, illetve sze­xuális problémák,

HOGYAN DIAGNOSZTIZÁLJÁK AZ SM-ET?

Az SM-et nem könnyű felismerni, korai jelei és tünetei egyénenként változnak, és pontos kezdetük meghatározása is nehéz. A diagnózis felállítása a meglévő panaszok és tünetek, valamint különböző speciális orvosi vizsgálatok alapján történik.

Az ideggyógyászok az SM diagnózisát leggyakrabban az alábbi vizsgálatok alap­ján állítják fel:

Neurológiai vizsgálat: a szemmozgá­sok és a látás, a kéz-és láberő, az egyen­súly, a koordináció, az érzékelés, a beszéd és a reflexek rendellenességeit, változá­sait vagy gyengeségét kimutató fizikális vizsgálat.

Mágnesrezonanciás képalkotás (MRI): azt mutatja meg, hogy van-e gyulladás, sérülés vagy hegesedés az agyban vagy a gerincvelőben.

Kiváltott potenciál teszt: az ingerve­zetésnek az SM-re jellemző lassulása ismer­hető fel segítségével.

Laborvizsgálat az agyat és gerincet körülvevő folyadékból: helyi érzéstele­nítés mellett a deréktájban beszúrt tű segítségével vesznek mintát (lumbál­punkció) a gerincvízből annak ellenőrzé­sére, hogy tartalmaz-e az SM-re jellemző ellenanyagokat.

MILYEN TÍPUSAI VANNAK A BETEGSÉGNEK?

A betegség négy főbb formában jelent-kezhet:

1. Relapszáló-remittáló SM, a beteg­ség leggyakoribb formája, amelyet a tü­netek bizonyos időnként egymást követő, hirtelen kialakuló fellángolásai (schubok) és enyhülések (remissziók) jellemeznek. A néhány héttől néhány hónapig tartó fellángolások hosszát szteroid-lökéste­rápiával csökkentik. A betegség kezdeti szakaszában a panaszok a remissziók idején teljesen megszűnhetnek, később azonban, ahogy egyre több fellángolás je­lentkezik, egyre több maradványtünettel kell számolni. Ezen betegek 80%-a hosszú távú komplex kezelésre és intenzív reha­bilitációra szorul.

2. Primer progresszív forma. Az SM ritkább, tipikusan 40 éves kor felett kiala­kuló az előző formánál súlyosabb, kedve­zőtlenebb, férfiakban gyakoribb formája. A funkciócsökkenés folyamatos, a beteg­ség lefolyása alatt nincs remisszió, vagyis javulással járó szakaszok. A rendelkezésre álló gyógyszeres kezelések kevésbé ha­tékonyak, mint az első forma esetében, ezért általában agresszívebb kezelést indítanak, ami járhat időnként komoly mellékhatásokkal.

3. Szekunder progresszív forma. Az SM relapszáló-remittáló formájában szenvedő betegek körülbelül fele idővel folyamatos állapotromlás állapotába kerül, amelyet szekunder progresszív SM-nek neveznek. Megfelelő kezeléssel jelentősen késleltet­hető ezen a progresszív formába történő átmenet. A folyamatos funkcióvesztés mel­lett kialakulhatnak hirtelen fellángolások.

4. Progresszív relapszáló forma. Ez az SM primer progresszív formájának az a vi­szonylag ritka változata, amelyre hirtelen megjelenő új tünetek, illetve a már meglévő tünetek romlása jellemző.

A betegek döntő többsége (65-80%) az első, relapszáló-remittáló, 10-15 szá­zalékuk a második, primer progresszív formában szenved. Megfelelő kezelés mellett a betegek többsége több évtize­den keresztül munkaképes maradhat, de ritkább esetekben az állapotromlás gyors, néhány éven belül mozgáskorlátozotság alakulhat ki.

AZ SM KEZELÉSE

Az SM jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható, ugyanakkor megfelelő kor­szerű gyógyszeres terápiával a tünetek enyhíthetők, a relapszusok, fellángolá­sok száma csökkenthető és a betegség roszszabbodása lassítható.

Az SM előrehaladásának lassításá­ra és a tünetek kezelésére alkalmazott gyógyszerek:

Szteroidok: a gyulladások csökken­tésével enyhítik a relapszusok súlyosságát, gyorsítják az azokból való felgyógyulást.

Az SM tüneteinek enyhítésére szolgá­ló gyógyszerek: izomlazítók merevség és görcsök, fájdalomcsillapítók neuropátiás vagy ízületi fájdalom, foszfodiészteráz (PDE) gátlók szexuális problémák és has­hajtók bélproblémák esetén.

A betegségmódosító kezelések (DMT) a relapszusok számát és súlyossá­gát csökkentve lassítják a betegség előre­haladását. Nevük onnan ered, hogy nem csak a tüneteket képesek javítani, hanem a betegség hátterében lévő immunológiai folyamatokra is hatnak. Ezek a korszerű gyógyszeres terápiák nem mindenkinél egyformán hatásosak, minden esetben személyre szabottan választja ki a megfe­lelő terápiát a kezelőorvos.

Egyéb, kiegészítő terápiák a tünetek enyhítésére:

Fizikoterápia: Nyújtó és erősítő gya­korlatok a merevség és az izomgörcsök (spaszticitás), a fájdalom, a mobilitás, az egyensúly, a testtartás, a fáradtság és a hó­lyagproblémák javítására.

Pszichiátriai segítség: kognitív visel­kedésterápia (CBT) a fáradtság és a depres­szió legyőzésére, párkapcsolati tanácsadás, segítség gondolkodási, tanulási és memó­riaproblémák vagy érzelmi nehézségek esetén, beszédterapeuta (és/vagy logopé­dus) beszéd-és nyelési problémák esetén.

Kiegészítő terápiák: treflexológia, a masszázs, a jóga, a relaxáció, a meditá­ció, az aromaterápia és az akupunktúra is hasznosak lehetnek.

Alapvető fontosságú, hogy egy SM-ben szenvedő beteg rendszeresen felkeres­se kezelőorvosát, hogy minden új tünetét és problémáját időben kezelhessék.

Az étkezés szerepe

Bár az elfogyasztott ételek nem befolyá­solják az SM kórlefolyását, de egészséges, kiegyensúlyozott étrend segíthet az SM-betegek fizikai és mentális egészségének fenntartásában, a tünetek enyhítésében, a fáradtságérzet csökkentésében, a meg­felelő rostbevitel pedig a székrekedés megelőzésében. Javasolt tehát a friss gyü­mölcs és zöldség, a sovány fehérjeforrások, az alacsony zsírtartalmú tejtermékek vagy tejtermék-alternatívák (például szója), a tel­jes kiőrlésű gabonák, a bab, hüvelyesek, diófélék és magvak, a zsírok helyett olajok, és az ómega-3 zsírsavakban és D-vitamin­ban gazdag halak (például lazac, tonhal, makréla) beépítése az étrendbe.

Testmozgás

A rendszeres testmozgás nagyon fontos az általános egészség és erőnlét szempontjá­ból, javítja a mobilitást, a szív-és érrendszer állapotát, növeli az izomerőt, csökkenti a fáradtságot és bizonyítottan jó hatással van a pozitív szemlélet erősítésére, a depresszió kivédésére vagy mérséklésére.

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[296887] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.