Sérült fémhalogén lámpa okozta fotokeratoconjunctivitis

2016. nyarán egy nyugat-indiai egészségügyi központból bejelentés érkezett közel 90 pácienről, akik vörös szem és elmosódott látás miatt fordultak orvoshoz. Egy nappal korábban a betegek egy helyi politikai vezető tiszteletére rendezett gyűlésen vettek részt. A vizsgálatok kiderítették, hogy a résztvevő 750 fő közül 92 fő (12%) mutatta keratoconjunctivitis tüneteit:szemvörösség, könnyezés, duzzadt szemhéj, fényérzékenység, idegentest-érzés. Wagh és munkatársai a gyűlés szervezőitől begyűjtött lista alapján mind a 750 résztvevőt kikérdezték annak érdekében, hogy adatokat gyűjtsenek be életkorukról, nemükről és arról, hol ültek a teremben, a szemtüneteik jellegéről és azok fellépésének időpontjáról. Mindegyik azonosított pácienst ugyanaz az orvos vizsgálta meg.

Az MMWR-ben publikált nyomozás megállapította, hogy a tünetek jelentkezését megelőző napon egy két órás gyűlést tartottak egy ideiglenes fedett csarnokban. A megvilágítást hat darab fém halogén lámpa biztosította a talajtól 3 méteres magasságban oszlopokhoz rögzítve. Két lámpa a szószék dobogóján volt az előadók, további négy pedig a dobogó előtt, a közönség felé fordítva. Sem étel, sem pedig ital nem került felszolgálásra az eseményen.

A 750 résztvevő közül 92 (12%) tüneteinek alapján keratoconjunctivitist diagnosztizáltak. A 92 fő között elsősorban a lámpák fénysugarához közel esők szerepeltek: az eseményen megjelenő (a dobogón álló) mind a 16 képviselő, valamint az első öt sor 180 főt számláló közönségéből 76 fő (ők a fényforrásoktól kb. 4-8 méterre ültek). A közönség középső vagy hátsó soraiban (a lámpáktól több, mint 10 méterre), illetve a dobogó oldalán ülők közül senkinél sem jelentkeztek tünetek. A kötőhártya-gyulladás tünetei egyaránt előfordultak férfiakban és nőkben is. Minden páciens szemvörösségről, fényérzékenységről, duzzadt szemhéjról, könnyezésről, és elmosódott látásról számolt be. További tünetek: szemfájdalom (62 fő [67%]), ideiglenes látásvesztés (65 [71%]). Szemészeti vizsgálat során 21 páciens (23%) szaruhártya-ödéma jeleit mutatta. A 92 beteg közül 34 (37%) esetében a tünetek már az esemény alatt jelentkeztek, 11 fő (12%) esetében a gyűlést követő 1 órán belül, 47 főnél (51%) pedig a panaszok a gyűlést követő 1-3 órán belül mutatkoztak.

A vizsgálat során kiderült, hogy tévesen olyan fémhalogén lámpákat használtak, melyeket egy krikett stadion megvilágítására vásároltak, és nem voltak ajánlottak beltéri használatra. Ezt a világító eszközt egyébként alacsony ára miatt gyakran alkalmazzák átmeneti világításhoz is. Ráadásul a hat fém halogén lámpa közül négy hibás volt. A fémhalogén lámpák egy elektromos ívet termelnek, mely higany és fém-halogén gázok keverékén halad át, intenzív fényt kibocsátva. A lámpáknak van egy, az ívcsövet körülvevő, bevonatos külső üvegburája, mely az ultraibolya fény szűrésére szolgál. A négy sérült lámpának a külső üvegburája törött volt. Törött külső üvegburájú fém halogén lámpák ultraibolya fényt bocsátanak ki, ez keratoconjunctivitist okozhat.

Az ilyen lámpákat kezelő személyek figyelmét fel kell hívni a sérült lámpák használata miatt jelentkező egészségügyi kockázatokra. A betegek tüneti kezelésben részesültek.