Sok idős emlőrákos betegnél elhagyható a sugárkezelés

A PRIME II szerint a posztoperatív sugárkezelésre azoknak a nőknek nincs szükségük, akiknél viszonylag jóindulatú az anamnézis, 65 évesek vagy idősebbek, akiknél a lumpektómia után adjuváns hormonterápiát végeznek, s akiknél egyértelmű, hogy a hónalji nyirokcsomókban nem volt áttét és a rákszövet sok ösztrogénreceptort (ER) tartalmaz.

A PRIME II vizsgálatot hat országban végezték, s összesen 1326 olyan beteget vontak be, akiknek korai stádiumú, hormonreceptor-pozitív emlőrákjuk volt, s ezek fele véletlen besorolás alapján az emlőmegtartó műtét után, endokrin terápia mellett sugárkezelésben is részesült, míg másik felük nem. A primér végpont az volt, hogy a két csoportban a betegek hány százalékának újul ki 5 év alatt az emlőrákja (ugyanabban az emlőben). Ez az arány 1,3% volt a sugárkezelést kapott nőkben, és 4,1% azokban, akik nem részesültek sugárkezelésben – erről számolt be dr. Ian H. Kunkler, az Edinburgh-i Egyetem onkológus professzora az USA-beli San Antonio-i Emlőrák Szimpóziumon.

Az 5 éves teljes túlélési arány 94,2% volt a sugárkezelés esetén, és majdnem ugyanennyi, 93,8% anélkül.

A sugárkezelés relatív előnye még kisebb volt a személyek azon 91%-ában, akiknek tumorszövete ösztrogénreceptorokban gazdag volt – ezt úgy definiálták, hogy ER pontszámuk legalább 7 volt. Náluk a sugárkezelés esetén 0,8% volt a lokális kiújulás aránya, míg sugárkezelés nélkül 3,2%. Bár ez a 2,4%-os különbség statisztikailag szignifikáns, joggal lehet azt állítani, hogy klinikailag elhanyagolható. Minden 100 olyan nő esetében, aki megfelel a PRIME II vizsgálat kritériumainak és sugárkezelést kap, háromban megelőzik ezzel az emlőrák kiújulását, egyben kiújul a tumor, és 96-ban fölöslegesen végezték el a sugárkezelést – mondta Kunkler professzor.

„Úgy hiszem, itt egyértelműen túlkezelésről van szó. Szerintem az orvosnak és a betegnek meg kell beszélnie, hogy ez a nagyon szerény előny megéri-e a sugárkezeléssel járó esetleges szövődményeket és kezelés terhét, valamint az egészségügy által kifizetendő költségeket. Az idősebb betegek nagyon terhesnek érzik a sugárkezelést, a relatív haszon nagyon kicsi, s a teljes túlélést nem befolyásolja a sugárkezelés elhagyása” – magyarázta dr. Kunkler.

A kutatók ugyanakkor megfogalmaztak egy fontos figyelmeztetést is: a betegek azon 9%-ában, akikben kevés ösztrogénreceptor volt, a sugárkezelés drámaian javította a prognózist: sugárkezelés nélkül 11,1% volt a lokális kiújulási arány, míg sugárkezelés mellett nulla. „Ebben a betegcsoportban nem szabad elhagyni a sugárkezelést” – állapította meg dr. Kunkler.

A korai stádiumú emlőrákok több mint a felét 65 éves vagy idősebb nőkben mutatják ki. A standard ellátásnak része a lumpektómiát követő sugárkezelés is, függetlenül az életkortól és a többi kockázati tényezőtől, noha alig vannak olyan jó minőségű bizonyítékok, amik támogatnák ezt a gyakorlatot az idősek esetében is.

Dr. Kunkler becslése szerint a PRIME II vizsgálat eredményei az összes 65 évesnél idősebb emlőrákos beteg 60–70%-ára vonatkoztathatók. Azt vetítette előre, hogy „nagyon valószínű”, hogy a PRIME II vizsgálat megváltoztatja a kezelési gyakorlatot az Egyesült Királyságban, és a szimpózium társelnöke, dr. C. Kent Osborne, aki a houstoni Baylor College-ban az emlőrákközpont igazgatója, azt jósolta, hogy ez az Egyesült Államokban is így lesz.

Forrás: Internal Medicine News