Stressz és a kardiovaszkuláris betegségek
Egy nagy esetszámú vizsgálat szerint a stresszel összefüggő zavarok növelhetik a kardiovaszkuláris betegeségek kockázatát, különösen a diagnózis utáni első évben.
Valamikor életünk folyamán majd mindannyian átélünk lelki traumát vagy stresszteli élethelyzetet (szeretettük elvesztése, életet veszélyeztető betegség diagnózisa, természeti katasztrófa, erőszak). Egyre több bizonyíték igazolja, hogy ezek a problémák összeadódva számos betegség (kardiovaszkuláris betegségek, sérülések, fertőzések, egyes autoimmun betegségek, a rákot kivéve) kockázatát és a mortalitását növelik, leginkább akkor, ha a trauma következtében pszichiátriai zavarok is kialakulnak.
Dr. Huang Song (University of Iceland, Reykjavik és Karolinska Institutet, Stockholm) és mtsai BMJ-ben 2019. áprilisában online megjelent dolgozatuk külön érdeme a közel 140 ezer ikerpár összehasonlító vizsgálata és kontroll népességhez hasonlítása. A Swedish National Patient Registerben nyilvántartott ikrek közül 136,637 stresszel érintett személy adatait emelték ki, olyanokét, akik elsősorban poszttraumás stressz (PTSD, post-traumatic stress disorder), akut stressz reakció, illetve alkalmazkodási zavarok tüneteit mutatták, és adataikat ezen betegek 171,314 stresszel nem érintett ikertestvérének és az átlagos népességből 1.366,370 személynek az adataival hasonlították össze, a résztvevőket átlagosan 27 évig követve. A kardiovaszkuláris betegségek gyakorisága az exponált személyeknél 10,5 a nem exponált ikertestvéreknél 8,4 és a népesség átlagában 6,9 volt 1000 személy/évenként. Az pszichiátriailag nem érintett ikertestvérhez képest az exponáltaknál csaknem kétszeres volt a kardiovaszkuláris betegségek kockázata (HR: 1,64, 95%CI 1,45-1,84). Legmagasabb kockázata a szívelégtelenség esetén mutatkozott (HR: 6,95, 95%CI 1,88-25,68). Egy év után ez az emelkedett kockázat jelentősen visszaesett (HR: 1,29, 95%CI 1,24-1,34), ezen belül az aritmia HR: 1,12 (95%CI 1,04-1,21), az artériás trombózis/embólia HR: 2,02 (95%CI1,45-2,82) volt. Erősebb volt az összefüggés a fiatalabb ikerpárok stresszel kapcsolatos szervi megbetegedése esetén: 28 évesnél fiatalabbaknál HR: 1,52, a 29 - 41 éves kor közöttieknél HR:1,26, míg a 42 évesnél idősebbeknél HR: 1,30 (P = 0,010). Erősebb összefüggés volt kimutatható a stresszel összefüggő eltérések és kardiovaszkuláris problémák között az 50 éves kor alattiaknál (HR: 1,40), míg 50 éves kor feletti gyengült ez a kapcsolat (HR: 1,24) (P = 0,002). A pszichiátriai eltérések - a fatális kardiovaszkuláris betegségek kivételével- nem befolyásolták ezeket az összefüggéseket.
Az eredmények hasonlóan alakultak, ha a népesség megfelelően igazított csoportjával történt az összehasonlítás: bármely kardiovaszkuláris megbetegedés a stresszel összefüggő esemény utáni első évben HR: 1,71 (95%CI 1,59-1,83), majd később HR: 1,36 (95%CI 1,33-1,39) arányban alakult ki.
Ebben a népesség alapú ikervizsgálatban világos összefüggés mutatkozott a stressz okozta pszichiátriai zavarok és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csaknem kétszeres növekedése között, különösen a stresszel összefüggő eltérések diagnózisa utáni első néhány hónapban. Az összefüggés férfiakban és nőkben is egyaránt fennállt, függetlenül a családi jellemzőktől, a régebbi testi, vagy lelki problémáktól, a pszichés kísérőbetegségektől.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Simon L. Bacon (Canadian Institutes of Health Research, Quebec, Kanada) kiemelte, hogy a tanulmány egyik nagy erőssége, az ikervizsgálat, az, hogy a pszichés zavarokat szenvedettek kontrollja a stressz által ily módon nem érintett ikertestvér volt, akinek életstílusuk, környezete, egészségi állapota azonos volt az érintett személyéhez. Azt azonban ő is elismerte, nehéz magyarázatot adni arra, hogy a stressz utáni első évben miért gyakoribb a szívelégtelenség, és tisztázásra vár, hogy az akut stressz által indukált pszichiátriai zavarok és a kardiovaszkuláris betegségek ok-okozati összefüggésben állnak-e egymással.
Mivel a kardiovaszkuláris betegségek gyakori halálokok, fel kell hívni a stresszel összefüggő betegségekben szenvedők figyelmét erre a súlyos kockázatra. A stresszel összefüggő állapotokat ezért mielőbb fel kell ismerni és a lehető legkorábban kezelni kell.
Forrás:
2. BMJ
3. BMJ
