Jövedelemingadozás és a szívbetegség
Egy, a Circulation című lapban megjelent közlemény felvetette, hogy összefüggés lehet a személyes jövedelem ingadozása, illetve a szívbetegségek és az ezekkel összefüggő halálozás fokozott kockázata között.
Még a korreláció igazolásánál is nagyobb meglepetést keltett azonban a szerzők körében, hogy az összefüggés már viszonylag fiatal korban megmutatkozik.
A Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA) egy 1990-ben indult vizsgálat, mely négy amerikai városban (Minneapolisban, Chicagóban, Oaklandben és Birminghamben) zajlik. A vizsgálatba 23 - 35 éves személyeket vontak be.
A most publikált elemzésükben kutatók arra keresték a választ a CARDIA adatai alapján, hogy van-e összefüggés az anyagi jövedelem fluktuációja és a kardiovaszkuláris események kockázata, illetve az ezekből adódó halálozás között. Az első analízisben az 1990 és 2005 közötti jövedelmi adatokat dolgozták fel, melyeket összevetettek a (fatális és nem fatális) kardiovaszkuláris események és a bármely okból bekövetkezett halálozás 2005 és 2015 regisztrált kockázatával.
A vizsgált időszakban 106 kardiovaszkuláris esemény és 164 halálozás fordult elő. A szerzők az elemzés során figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint a korábban fennálló kardiális kockázat vagy a szocioökonómiai háttér.
A Circulation című lapban megjelent adatok szerint a személyes jövedelem jelentős mértékű fluktuációja a halálozás és a kardiovaszkuláris betegségek fokozott rizikójával társult a jövedelem változását követő évtizeden belül. A legnagyobb jövedelmi ingadozás csaknem megkétszerezte a halálozás kockázatát, és ezzel egyidejűleg több mint kétszeresére emelkedett a stroke, szívelégtelenség vagy szívroham rizikója.
Ezeket a megfigyeléseket olyan személyek adataival vetették össze, akik hasonló jövedelmi kategóriába tartoztak, ugyanakkor személyes jövedelmük kisebb mértékű változékonyságot mutatott. Azt találták, hogy a nagyobb jövedelmi ingadozás inkább a nőket, az afroamerikaiakat, a munkanélkülieket, az egyedülállókat, a dohányosokat, a kevésbé iskolázottakat, valamint a depresszió tüneteit mutatókat sújtja.
A vizsgálatot vezető Tali Elfasy (University of Miami Miller School of Medicine, Florida) úgy fogalmaz, hogy a jövedelmi ingadozás „egyre nagyobb közegészségügyi fenyegetést jelent”. Megjegyzi ugyanakkor, hogy bár vizsgálatuk obszervációs természetű volt, eredményeik rávilágítanak arra, hogy a személyes jövedelemben mutatkozó jelentősebb negatív változások kedvezőtlenül befolyásolhatják a kardiális egészséget, ezen keresztül pedig korai halálozást eredményezhetnek.
Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy a jövedelem kiszámíthatatlansága milyen mechanizmussal növeli a kardiovaszkuláris betegségek és a halálozás kockázatát. Előfordulhat, hogy a jövedelmi ingadozás egészségtelen magatartásformákhoz, például túlzott alkoholfogyasztáshoz, inaktív életmódhoz, fokozott stresszhez vagy magas vérnyomáshoz vezet.
A szerzők azt remélik, hogy más kutatók további vizsgálatokat indítanak a most feltárt összefüggések mögött álló tényezők pontosabb feltérképezésére. Felsorolják azokat a biológiai és pszichoszociális faktorokat, melyek szóba jöhetnek a korreláció magyarázataként. Egyben hatékonyabb szűrést javasolnak a veszélyeztetett csoportokban – már fiatal korban − a kardiovaszkuláris kockázat felmérésére.
