Stressz inkontinencia elleni beavatkozás nők számára
Az FDA engedélyezte Bulkamid nevű, a stressz vagy kevert típusú inkontinencia kezelésére használatos gélképző eszközt.
A Contura International A/S február 14-én kiadott közleménye szerint FDA-engedélyt kapott nőbetegeknél alkalmazható Bulkamid nevű gélképző orvosi eszközük, amely stressz (terheléses) vagy kevert típusú inkontinencia kezelésére rendelkezik javallattal. A készülék egy olyan egyszer használatos, forgatható köpenyt tartalmazó steril cisztoszkópos katéter, amelyet az orvos a húgycsövön keresztül vezet fel, majd a katéteren keresztül a húgyhólyag közelében a húgycső falába gélt helyez el, ezzel javítva a vizeletkontrollt. A befecskendezett gél a Bulkamid hidrogél, mely 97,5 térfogatszázaléknyi vízből és 2,5% keresztkötéses poliakrilamidból álló polimer mátrixot tartalmaz – ez a térfogatnövelő anyag található az 1 ml-es előre töltött fecskendőkben. Az eljárás olyan esetben alkalmazható, amikor a kellemetlen tüneteket a belső záróizmok gyengesége okozza. A befecskendezést követően a Bulkamid megerősíti az extracelluláris mátrixot, és továbbra is lehetővé teszi a sejtnövekedést és érképződést.
A Bulkamid felhelyezése egy minimálisan invazív, helyi vagy általános érzéstelenítésben végzett eljárás, amely körülbelül 20 percet vesz igénybe. A kisműtétre általában egynapos sebészeten, esetleg a járóbeteg-ellátás keretében kerül sor, és a beteg még aznap hazamehet. Helyi érzéstelenítés esetén a húgycsőbe érzéstelenítő gélt juttatnak és a húgycső mindkét oldalába érzéstelenítő injekciót adnak. A műtét során a beteg szúrást érezhet, ahogy a gélt injektáló tű behatol a húgycső falába, majd enyhe nyomást, ahogy a poliakrilamid gél a húgycső falába kerül. Igen ritkán előfordulhat, hogy a betegnél erős diszkomfort érzet lép fel, ilyenkor abba kell hagyni a beavatkozást. A Bulkamid nem alkalmazható olyan betegeknél, akiknél húgyúti fertőzés áll fenn. A kezelést követően a betegek 60%-ánál már egy héten belül elfogadható mértékű javulás jelentkezik, további 20%-uknál pedig egy rátöltést (második beavatkozást) követően mutatkozik kedvező hatás. Az igen alacsony kockázatú beavatkozás eredményeként a beteg visszatérhet olyan tevékenységekhez, amelyeket korábban az akaratlan vizeletürülés miatt nem folytathatott, például ismét futhat, táncolhat, lovagolhat, kertészkedhet, boltba mehet, illetve szexuálisan is aktívabb lehet.
Mellékhatások, kellemetlen következmények
Ritka esetekben a műtétet követően fájdalom, kis mennyiségű véres vizelet, nehéz vagy fájdalmas vizelés és/vagy húgyúti fertőzés léphet fel. Ezek a komplikációk átmeneti jellegűek, és néhány napon belül megszűnnek. Igen ritka esetekben előfordulhat még vizelési képtelenség, ilyenkor a betegnek meg kell tanulnia egy ideig önmagát katéterezni.
A terheléses inkontinenciáról
Az akaratlan vizeletvesztés Magyarországon 600-700 ezer ember érint, 75%-ban nőket (csaknem félmillió fő), ám közülük körülbelül 300 ezren nem fordulnak orvoshoz panaszaikkal, pedig 35 éves kor felett minden harmadik nő tapasztalta már az akaratlan vizeletvesztés tüneteit. Az inkontinencia egyik formája a stressz vagy terheléses inkontinencia (SUI, stress urinary incontinence), azaz a fizikai terhelést (tüsszentés, köhögés, emelés, sportolás) kísérő, akaratlan vizeletvesztés, vizelet elcsöpögés, vizeletelfolyás, melyet nem kísér vizelési inger. Hajlamosító tényezői között szerepel a mozgásszegény életmód és az elhízás, a dohányzás, a krónikus hörghurut, az erős köhögési rohamok, a terhesség, többszöri szülés, a cukorbetegség, valamint a változó kor. A mozgásszegény életmód szorosan összefügg a túlsúllyal és ezért az inkontinenciával is: megfelelő mozgás hiányában gyakoribb a hastáji elhízás, ami növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A mozgásszegény életmód miatt a már meglévő inkontinencia tovább súlyosbodhat, különösen azoknál, akik vizelet-visszatartási problémáik akadályozzák a mozgásban, testedzésben. A dohányzás az inkontinencia kialakulásának leggyakoribb kockázati tényezője: a vele járó rendszeres köhögés pluszterhelést jelent a medencefenék és a húgycső záróizmaira, így azok elgyengülése akaratlan vizeletvesztést okozhat. Az inkontinencia utalhat cukorbetegségre, de lehet a már meglévő 2-es típusú diabétesz szövődménye is. Ezt a betegséget sokszor már csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Kevésbé ismert tény, hogy a cukorbetegségben szenvedőknél magasabb arányban fordul elő vizelettartási zavar is. Ezekért a tünetekért a diabétesz szövődményeként kialakuló idegkárosodás a felelős: az érintettek vagy nem érzékelik, hogy már tele a hólyagjuk, vagy nem tudják visszatartani a vizelést.
A kor előrehaladtával az életfunkciók rosszabbodnak, és a szervezet nehezebben alkalmazkodik a változásokhoz. A reflexek lassulnak, nehézkesebb lesz a mozgás, sok változás történik a bőrben, a kötőszövetekben és a nyálkahártyákban. Az inkontinencia nem tekinthető az öregedés velejárójának, viszont az öregedéssel együtt járó változások (az izmok gyengébb tartása, rugalmatlanabb kötőszövetek) érintik a húgyhólyagot és a medence izmait is, ami hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Bulkamid Urethral Bulking System - P170023 (FDA 2020 Device Approvals)
Summary of Safety and Effectiveness Data (SSED)
