Terhesség alatti gluténbevitel és az utód 1-es típusú cukorbetegsége

Az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája a nyugati életmód mellett igen magas, és egyre tovább növekszik. Az éves szinten 3-4%-osra tehető emelkedés aligha magyarázható genetikai eltérésekkel, inkább a környezeti hatások erőteljes szerepét feltételezi. A betegség kiemelten érinti az 5 évesnél fiatalabb európai gyermekeket. A búzában és a rozsban is megtalálható glutén fehérjéket a köztudatban nem igazán tekintik a cukorbetegség rizikófaktrainak. Ezek a fehérjék magas prolin- és glutamin tartalmuk okán erősen hidrofóbak, ami gátolja a lebomlásukat, ezáltal növeli az immunogenitásukat más étrendi fehérjékkel szemben, amelyeket a szervezet hatékonyan képes kisebb aminosavakra, vagy dipeptidekre bontani. A cöliákia és az 1-es típusú cukorbetegség genetikai háttere azonos, kulcsfontosságú eleme a HLA. A két betegség összefüggését tükrözi, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek körében gyakrabban diagnosztizálnak cöliákiát. Amennyiben a cöliákia kerül elsőként felismerésre, és kezelésre, csökken annak valószínűsége, hogy a betegben cukorbetegség is kialakul. Gluténmentes diéta mellett újonként diagnosztizált cukorbetegség esetében az exogén inzulin szükséglet is csökkenhet.

A magzati életkorban történő gluténexpozíció a fentiek alapján feltételezhetően olyan külső faktor, amely növeli az 1-es típusú cukorbetegség kockázatát, melynek hátterében a már magzati élet során megkezdődő autoimmun folyamatok állhatnak. Ma már ismertek az immunrendszer érési folyamatai és tudjuk, hogy a prenatális életben mikor alakulnak ki a potenciálisan autoreaktív T-sejtek, és ez a tudás lehetőséget ad a betegség potenciális megelőzéséhez. A korábban elvégzett tanulmányok, melyek az anyai gluténfogyasztás és a magzatban kialakuló autoimmunitást elemezték, nem tártak fel egyértelmű összefüggést az 1-es típusú cukorbetegségre vonatkozóan.

Egy kohorsz tanulmányban dán szerzők azt tűzték ki célul, hogy nagy prospektív vizsgálatban meghatározzák a magzat 1-es típusú cukorbetegségre való kockázatát az anyai gluténfogyasztás függvényében. Az elemzésbe a 1996 és 2002 között a Dán Születési Kohorsz vizsgálatban részt vevő terhes nőket vonták be, akik egy 360 pontos táplálkozási kérdőív kitöltésével adtak számot a várandósságuk alatt elfogyasztott glutén mennyiségéről terhességük 25. hetében. Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulására vonatkozó információkat 1996 és 2016 között gyűjtötték össze a Dán Gyermek- és Felnőttkori Cukorbetegség Nyilvántartóból. A tanulmányban több mint 91 ezer nő vett részt, több mint 101 ezer terhességgel, akik közül 70.188-an töltötték ki a kérdőívet. A többszörös terhességek, az elvetélt terhességek, valamint a halva születések az elemzésből kizárásra kerültek, csakúgy, mint a hiányos adatokkal rendelkező esetek. Az extrém magas és extrém alacsony energiabevitelt mutató eseteket külön regisztrálták. Összességében több mint 63 ezer nő felelt meg a besorolási kritériumoknak, akik átlagos gluténbevitele napi 13 g volt (7 és 20 g közötti napi szórással). Az utódokban az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája a kohorsz során 0,37%-nak bizonyult, mely 247 beteg gyermeket jelentett. Az érintettek követése átlagosan 15,6 év volt (1,4-es standard deviációval). A tanulmány eredményei arra mutatnak, hogy a betegség kockázata a terhesség alatt bevitt glutén mennyiségével arányosan nő (a rendezett hazárd érték (HR) a gluténbevitel napi 10 g-os emelése mellett: 1,31 (95%-os konfidencia intervallum (CI): 1,001 és 1,72 között). A legmagasabb kockázatot azon esetek mutatták, melyeknél kiemelten magas vagy alacsony energiabevitel mutatkozott: legalább 20 g-os, illetve 7 g alatti napi gluténbevitel mellett a magzat 1-es típusú cukorbetegségre való hajlama megduplázódott (becsült HR: 2,00 (95%-os CI: 1,02 és 4,00 között).

Jelen tanulmány ugyan figyelemfelkeltő eredményeket közöl, kapott adataik további validációja szükséges az esetlegesen fennálló zavaró tényezők kiiktatása céljából. Minden esetre terhes nőknek érdemes szem előtt tartani, hogy az extrém magas gluténbevitel magzatuk számára komoly veszélyt jelenthet cukorbetegség kialakulására.

Forrás: BMJ