Tünetmentes Ebola terjed Nyugat-Afrikában
Az Ebola bejelentett eseteinek száma alulbecsülheti a fertőzöttek tényleges számát, mivel e statisztikák csak a tünetekkel kísért eseteket tartalmazzák.
A 2013 és 2016 közötti időszakban több tízezer embert betegített meg az Ebola vírusa Nyugat-Afrikában, ami az eddigi legnagyobb és leghosszabb járvánnyá nőtte ki magát. Azonban a bejelentett esetek száma (durván 28000) talán valójában jóval kisebb, mint a fertőzöttek tényleges száma, mivel csak a tünetekkel kísért megbetegedések jutottak a hatóság tudomására. A Plos Neglected Tropical Diseases című lapban megjelent tanulmány szerzői Sierra Leone-i adatok alapján arra figyelmeztetnek, hogy vannak olyan esetek, amikor a betegség tünetei nem jelentkeztek, a szerológiai vizsgálatok szereint viszont a vizsgált személy átvészelte az Ebola fertőzést.
Az Ebolavírus-fertőzés (EVD, Ebola virus disease) tüneteit mutató betegek körében a halálozás 10 és 80 százalékos – az intenzív ellátás eredményességétől függően. A szerzők ugyanakkor bizonyítottnak látják, hogy a fertőzés az esetek kisebb részében tünetmentesen is létrejöhet. A 2013 és 2016 között járvány kapcsán azonban ezeket a „minimális tüneteket okozó infekciókat” nem tekintették epidemiológiailag relevánsnak a modellek és beavatkozások megtervezése során, ezért ezek kimaradtak az elemzésekből és a nyomonkövetésből is.
Az Ebola-járvány tetőzését követő évben – 2015 októbere és 2016 januárja között − a Partners in Health munkatársa, Eugene Richardson kollégáival felmérést végzett a Sierra Leone Kono körzetében, ahol egy Suduku nevű 900 fős falu különösen érintett volt a járványban. A munkacsoport 193 olyan felnőttet, illetve 4 évesnél idősebb gyermeket talált, akik Ebolában igazoltan megbetegedett személyekkel egy háztartásban éltek vagy azokkal közös latrinát használtak a járvány aktív terjedésének időszakában, ám soha nem szerepeltek a regisztrált EDV-esetek statisztikáiban. E csoport 187 tagjától sikerült vérmintát venni, melyből meghatározták az Ebola glikoprotein antitestek szintjét, melyek jelenléte korábban lezajlott Ebola-fertőzésre utal.
A 187 exponált személy egyikének sem volt tudomása arról, hogy korábban EDV zajlott volna nála, viszont a vizsgálatok 14-üknél pozitívnak bizonyultak Ebola-antitestre. Közülük ketten elismerték, hogy a karantén idején lázas állapot jelentkezett náluk, míg a többi 12 személy semmilyen tünetről vagy panaszról nem számolt be. A vizsgálat adatai ugyanakkor nem alkalmasak annak meghatározására, hogy pontosan mikor zajlott le a betegség, és arra sincs semmilyen biztosíték, hogy a megkérdezettek egy része nem állított-e a valótlanságot, amikor azt mondta, hogy semmilyen tünetet nem tapasztalt korábban. Ezen túlmenően az adatokból leszűrhető tanulságok nem vihetők át más falvak lakosságára sem.
„A mostani tapasztalatok további bizonyítékokkal szolgálnak arra nézve, hogy az Ebola – sok más vírusfertőzéshez hasonlóan – klinikai megjelenési formák széles spektrumát jelenti, melybe a minimális tünetekkel kísért esetek éppúgy beletartoznak, mint a halálos kimenetelű megbetegedések – írják a szerzők. − Az adatok azt jelzik, hogy az Ebola-transzmisszió eseteinek jelentős része rejtve maradhat a járványok idején.”