Új potenciális szer Chikungunya artritisz ellen
A reumatoid artritisz egyik gyógyszere a chikungunya vírus elleni szerrel kombinálva kísérleti egerekben megszüntette az artritisz tüneteit a betegség legkoraibb stádiumában.
Dr. Deborah Lenschow és szerzőtársai (Washington University) a Science Translational Medicine című lapban megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy a reumatoid artritisz terápiájában alkalmazott egyik szer a chikungunya vírus elleni hatásos gyógyszerrel együtt alkalmazva kísérleti egerekben megszüntette az artritisz tüneteit a betegség legkoraibb stádiumában. Eredményeik elvezethetnek egy olyan fájdalmas, rokkantságot okozó kórállapotnak a hatásos kezeléséhez, melynek eddig nem létezett gyógymódja.
A szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus még egy évtizeddel ezelőtt is jórészt Kelet-Afrikára és Dél-Ázsiára korlátozódott, az utóbbi években azonban elterjedt az egész világon. A nyugati féltekén 2013 második felében írták le az első esetet, és 2015 végére a vírus már 1,8 millió személyt fertőzött meg Észak- és Dél-Amerikában.
A chikungunya fertőzés lázzal és heves ízületi fájdalommal jár, melyet bőrkiütések, izomfájdalom és általános gyengeségérzés is kísér. Az esetek többségében az ízületi fájdalom a fertőzés után 6 hónappal is fennáll, és az artritisz akár évekre is elhúzódhat.
„Reumatológiai szakrendelésünkön olyan betegekkel találkozunk, akiknek tünetei és klinikai képe igen hasonlít a reumatoid artritiszre, noha valójában chikungunya vírussal fertőződtek − magyarázza dr. Lenschow. − Ezt látva felmerült bennünk a kérdés, hogy a reumatoid artritiszben alkalmazott gyógyszerek hatásosak lehetnek-e chikungunya okozta ízületi gyulladásban is.”
A hipotézis tesztelésére a reumatoid artritisz kezelésében használatos hatféle szert adtak chikungunya vírussal fertőzött egereknek.
Mind a hat szer az immunrendszer aktivitásának csökkentése révén fejti ki hatását. Bár sok szempontból különböző módon, de mind a reumatoid artritisz, mint a chikungunya artritisz egyik patofiziológiai eleme a kontrollálatlan immunaktivitás az ízületekben.
A kutatók a kísérleti állatok hét csoportját fertőzték meg chikungunya vírussal, majd három nappal később a hat artritisz-gyógyszer egyikét vagy placebót kezdtek adagolni. Egy héttel a fertőzés létrejötte után mérték az ízületi duzzanat mértékét, valamint az érintett területen az immunsejtek és -molekulák számát.
A hat szer közül kettő – az abatacept és a tofacitinib – szignifikánsan csökkentette a duzzanatot, illetve az immunsejtek és -molekulák szintjét. Fontos megfigyelés volt, hogy az élő vírusok szintje nem emelkedett az immunszuppresszív artritisz-gyógyszerrel kezelt egerek szervezetében.
„Komoly aggodalom merült fel azzal kapcsolatban, hogy az immunszuppresszív szer lehetőséget nyújthat a vírusnak, hogy kikerüljön az immunrendszer kontrollja alól, ami hosszú távon rosszabb kimenetelekkel fenyeget – fejtegetik a szerzők. − Ezt láttuk más vírusok esetében, ám ebben az esetben egyik gyógyszer sem serkentette a vírusreplikációt. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy ezek a szerek biztonságosan tesztelhetők emberek esetében is.”
A kezelés azonban csak részleges eredményt hozott az artritisz megszüntetésében, ami arra a feltételezésre vezette a kutatókat, hogy a chikungunya vírussal szembeni humán antitest hozzáadásával javítható a kezelés hatásossága.
A korábbiakhoz hasonló módon chikungunya vírussal fertőztek meg kísérleti egereket, majd három nappal később abataceptet, egy antivirális szert vagy a kettőt együtt kezdték adagolni. Önmagában alkalmazva mindegyik szer csökkenti az ízületi duzzanatot a megfertőződés utáni hét végére. Ha azonban az abataceptet antivirális szerrel együtt alkalmazták, az ízületi gyulladás teljesen megszűnt, és a kórokozó vírus eltűnt a fertőzött állat ízületeiből.
Emberek esetében a chikungunya artritisz krónikus fázisa az első fertőzés után három héttel kezdődik, és egészen addig tart, amíg a beteg ízületi fájdalmakat tapasztal, ami akár 3-4 éves időtartam is lehet. A krónikus fázis alatt a kórokozó vírus már nem mutatható ki az ízületekből, ugyanakkor a vírus genetikai anyaga perzisztál a szervezetben, ami elégséges lehet ahhoz, hogy folyamatos immunválaszt tartson fenn. A mostani vizsgálatban hasonló mintázatot észleltek a kísérleti állatoknál is.
Lehetséges, hogy azzal, hogy a kezelés a fertőzés után egy héttel csökkenti az artritisz tüneteit, mérsékelheti annak esélyét is, hogy a kórfolyamat idült stádiumban menjen át, bár eddig még nem lelhetők fel a szakirodalomban adatok sem e feltételezés igazolására, sem pedig cáfolatára.
