Adenovírus vakcinák és vérrög-képződés
A CDC és az FDA 2021. április 14-én hat ritka, de súlyos vérrög-képződéses eset miatt az esetek részletes vizsgálatáig visszatartja a Johnson & Johnson COVID-19 vakcina használatát.
A hat hasonló ritka, de súlyos esetben az agyból elvezető visszerekben vérrög-képződés alakult ki a vérzés kockázatát növelő nagyfokú thrombocytopenia mellett, ami súlyos agyi károsodást kiváltó stroke-ot vagy akár halált eredményezhet. Az elmúlt három hétben napvilágot látott 6 betegből egy beteg meg is halt. Mind a hat eset 18-48 éves nők körében fordult elő, az Egyesült Államok Department of Health and Human Services által fenntartott Vaccine Adverse Event Resporting System (VAERS) jelentése szerint az elhunyt asszony 45 éves volt, a Johnson & Johnson vakcináció után kb. egy héttel egyre fokozódó fejfájást tapasztalt. Március 17-én öklendezve került kórházba. Fejfájása hirtelen rosszabbodott, bal oldala a stroke miatt legyengült. Koponya CT-n egyrészt agyvérzést, másrészt a véna corticalis thrombózisát mutatták ki, másnap a beteg meg is halt.
A VAERS-en kívül a CDC és az FDA a kórházak, kutatóközpontok, ápoló-otthonok, biztosítók legalább 8 egyéb biztonságossági rendszerében figyeli a vakcinákkal kapcsolatos problémákat. A VAERS adatai kutathatók, publikusak. A legtöbb rendszer viszont a betegek személyiségi jogai miatt nem hozzáférhető. Nem tudni viszont, hogy az április 13-án idézett 6 eset melyik rendszerből származik.
Mivel más adatok nem ismertek, követik az AstraZeneca vakcinával való európai történeteket. Ez az oltás most Vaxzevria néven kerül forgalomba. A kérdés az, hogy az összes ilyen típusú oltóanyag csinálhat ilyen vérrög-képződést? Dr. Offit (az FDA tanácsadó testületének tagja, a J&J vakcina törzskönyvezése előtti klinikai adatok ismertetője) válasza az volt, hogy úgy gondolja, hogy ez bizony olyan, mint egy ”class effect” (egy bizonyos vegyület-, oltóanyag-csoport azonos hatása).
Vizsgálódás az adenovírus vakcinák körül
Mind a J&J, mind a Vaxzevria vakcina a koronavírus tüske-fehérje génjét egy adenovírus kapcsolt DNS-szakasszal juttatják be szervezetünkbe, egy olyan hordozó adenovírussal, amellyel az ember (elvileg) még nem találkozott. (Az adenovírusok igen gyakoriak, egyszerűek, normál esetben egy enyhe megfázás, vagy influenza tüneteit idézik elő, a vakcinákban lévők pedig hatástalanok, betegséget nem okozhatnak, csak hordozzák a védekezést kiváltó információt, olyanok, mint a „trójai faló”). A megfertőzött sejt által termelt tüskefehérje megjelenik a sejt külső felszínén, ahol felismeri az immunrendszer, ami ezután ellenanyagokat (antitesteket) és egyéb sejtes védőmechanizmusokat indít be ellene. Így, amikor a valódi koronavírus bejut a szervezetbe, szervezetünk már fel van készülve a védelemre. Nincs kérdés, a vakcina működik: a J&J vakcina 66%-ban véd a mérsékelt és a súlyos COVID-19 betegségtől, és még egyetlen olyan beteg sem halt meg, aki COVID-19-et kapott a védőoltás után.
Az adenovírusok használata nem új dolog, a tűzzel való tűzoltáshoz hasonló: egy vírussal fertőződünk meg, hogy egy másik vírus ellen harcolni tudjunk. A kutatók kb. 10 éve kidolgozták az elveket, de az ilyen alapon gyártott COVID-19-es vakcinák voltak az elsők, melyeket emberi használatra alkalmaztak. Ezeken kívül egyetlen humán használatú adenovírus vakcina van, mégpedig az Ebola ellen, ezt tavaly törzskönyvezték Európában, de az USA-ban a J&J vakcina az első törzskönyvezett adenovírus vakcina. Jelenleg több adenovírus-vektor vakcina van forgalomban COVID-19 ellen: az AstraZeneca, a J&J, az orosz Sputnik V, a kínai CanSino és az indiai Covishield. Az adenovírus vakcinák jóval stabilabbak a mRNS vakcináknál, tárolásuk és szállításuk sokkal egyszerűbb, viszont van problémájuk is: mivel bármikor fertőződhetünk adenovírusokkal, szervezetünk antitesteket gyárt azok ellen is, ami azért lehet veszélyes, mert a korábban már ezzel az adenovírussal megfertőződött immunrendszere felismeri a vakcinában a hordozóként szereplő adenovírust és hatástalanná teszi a vakcinát, ezért a gyárak gondosan keresik a megfelelő adenovírus vektort.
A vérrögök miatt vizsgálat alatt álló két vakcina kissé különbözik. A J&J-ben AD26 a vektor, ami ellen a népesség nagy részének nincs immunitása, az Európában kiterjedten használt, de az USA-ban még nem törzskönyvezett Vaxzevria vakcinában pedig egy csimpánz adenovírus (ChAdOx1) a hordozó. Az European Medicines Agency (EMA) a Vaxzevria vakcinánál a ritka mellékhatások közé sorolta a szokatlan, alacsony vérlemezke-számmal társuló vérrögöket, mivel 62 eset cerebrális vénás sinus thrombózis (CVST) és 25 egyéb thrombózis (splanchnikus véna-thrombózis) fordult elő az AstraZeneca oltást felvettek körében. Az emésztőrendszer összes vérét elvezető splanchikus véna thrombózisos esetei közül 18 halállal végződött.
Az Egyesült Királyságban és az európai kontinensen eddig 25 millióan kapták ezt a vakcinát, tehát a vérrög-képződés igen ritka, viszont nagyon súlyos. A J&J vakcinával végzett több mint 7 millió amerikai oltás után 6 esetben észleltek CVST-t az USA-ban. A hatóságok megfigyelése szerint ez a vérrögképződés-alacsony vérlemezke-szám kombináció „normál” esetben 2-14 eset lehet évente 1 millió lakosonként. Az első adag J&J vakcinákat csak 2021. március elején kezdték beadni, tehát a hat eset a vakcina beadása után pár héten belül jelentkezett az USA-ban, ami rendkívül rövid idő. Hat eset/7 millió két héten belül, ami lényegesen meghaladja az eredeti, várható arányokat.
A lehetséges mechanizmus vizsgálatai
A New England Journal of Medicine-ben múlt héten jelent meg a német és osztrák Vaxzevria oltások utáni 11 eset részletes elemzése. Egy ritka antitestet (thrombocyta faktor 4) mutattak ki, mely a vérrög-képződést koordinálja. Ehhez hasonló antitestek keletkeznek a heparin-kezelésben részesülő személyekben. Egy igen ritka szindróma alakulhat ki, óriási vérrögökkel, melyek elfogyasztják a thrombocytákat. Nem tudjuk, hogy az ilyen reakciókat elszenvedők vérében volt-e a vakcina beadása előtt thrombocyta faktor 4, vagy a vakcina ösztönözte ilyen antitestek termelésére a szervezetet, amit ilyen esetben autoimmun támadásnak lehetne felfogni. A cikkben a kutatók nevet is adtak a szindrómának: vakcina által kiváltott thrombotikus thrombocytopenia (VITT). Szintén nem tudni, hogy miért fordul elő több eset nőkben, mint férfiakban. Dr. Andrew Eisenberger (Columbia University in New York City) szerint azért, mert a cerebrális vénás sinus thrombózis leggyakoribb oka az emelkedett ösztrogén-szint (terhesség, hormonális fogamzásgátló). Az ösztrogén számos változást okoz a véralvadás fehérjéiben, így abnormális vérrögöket hozhat létre a szervezetben. A COVID-19 elleni vakcinák szinergizmusban lehetnek az ösztrogén hatásaival. Akármi is legyen az ok, a CDC figyelmeztette az orvosokat, hogy a J&J vakcináció utáni 2 héten belül emelkedik a VITT lehetősége, ezért a vérhigítók – pl. heparin – alkalmazása ilyenkor ártalmas lehet. Figyelendő tünetek: erős fejfájás, háti fájdalom, friss neurológiai tünetek, súlyos hasi fájdalom, nehézlégzés, lábdagadás, piros pöttyök a bőrön, zúzódások.
A bizonyítékok felhasználása
A CDC ACIP bizottsága április 14-én sürgősségi ülést tartott a J&J vakcina amerikai használata ügyében. A múlt héten Nagy Britanniában az AstraZeneca vakcina használatát korlátozták a 30 év alattiaknál a vakcinálás előnyeinek és kockázatainak mérlegelése után. Mivel a COVID-19 megbetegedések aránya az USA-ban ismét emelkedik, mérlegelik a J&J vakcina vérrög-képződési kockázatát a SARS-CoV-2 fertőzés kockázatával szemben, elsősorban azért mert ez a vakcina tárolható-szállítható a legkönnyebben és kényelmes, hogy csak egyszer kell adni. Ezért azt is vizsgálják, hogy a vérrögképződés a COVID-betegség talaján alakult-e ki: a 6 eset közül 3 CVST thrombózisos beteg igazolt COVID-fertőzött volt. Európában nem láttak thrombózisos plusz thrombopeniás kombinációs esetet.
Forrás:
