A COVID-19 variánsok veszélyességi szintjei
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) és a World Health Organization (WHO) új kritériumok alapján osztályozza a COVID-19-ért felelős SARS-CoV-2 vírusokat.
Az ismertetőjegyek jelzik, hogyan alakult a vírusvariánsok okozta fertőzés és megbetegedés kockázata. Jeleneleg a kockázat mértéke alapján 3 kategóriát állítottak fel: „variant of interest”, „variant of concern” és „variant of high consequence” (lásd táblázat)., melyek magyarul kb. azt jelentik, hogy: az a bizonyos, jelentős változat, az aggodalomra okot adó változat, ill. a jelentős következményekkel járó változat.
A variant of interest kb. figyelemmel követendő változat körülírt fertőzési gócokat illetve fellobbanásokat okoz. Olyan gén-változásokat hordoz, melyek miatt fertőzőképesebb, mint az eredeti vírustörzs, vagy amelyek következtében el tudja kerülni a természetes fertőzés-, ill. a vakcináció nyomán kialakuló immunitást. A tesztek nem jelzik megfelelően, a COVID-18 megbetegedés kezelésében eddig bevetett gyógyszerek hatásossága nagyon kicsi ellenük. A CDC három ilyet ismer (lásd táblázat).
A variant of concern vagyis az aggodalomra okot adó változatok a tudományos kutatások szerint jóval fertőzőképesebbek és súlyosabb megbetegedéseket okoznak. A kezelések és a vakcinák hatásossága jelentősen csökken. A COVID-19 fertőzésen már átesett személyek újra fertőződhetnek ezekkel a törzsekkel. A CDC ötöt követ nyomon ezek közül.
A variant of high consequence vagyis a jelentős következményekkel járó vírus változat még súlyosabb megbetegedést és több hospitalizációt okoz. Az orvosi beavatkozások, a vakcinák, az antivirális gyógyszerek, a monoklonális antitestek hatástalanok. Jelenleg szerencsére egyik ismert variáns sem tartozik ebbe a kategóriába.
A CDC szerint sok variant of interest van, de komolyabb bizonyítékokra van szükség, ha a variant of concern megjelölést akarjuk használni. Régebben a CDC osztályozta a variánsokat, mára ez változott: a National Institutes of Health (NIH), a Food and Drug Administration (FDA), a Department of Defense (Védelmi Minisztérium, Pentagon), a Biomedical Advanced Research and Development Authority és a Department of Agriculture (Mezőgazdasági Minisztérium) szakemberei által létrehozott SARS Interagency Group és a CDC konzultálnak a kérdésről. Dr. Michael Diamond (Center for Human Immunology and Immunotherapy Programs at Washington University School of Medicine in St. Louis) szerint sürgősen létre kellett hozni egy munkacsoportot, amelyhez Diamond hívására eddig félszáz is több tudós csatlakozott. Céljuk az in vitro vizsgálatok, az állatkísérletek, a vakcina- és gyógyszer-gyártók koordinálása a variánsok vizsgálatára, rekombináns pseudovírusok, rekombináns vírusok, rekombináns tüske-proteinek létrehozására. Állatkísérletek segíthetnek annak értékelésében, hogy az adott variáns növeli-e a fertőzések számát, illetőleg csökkenti-e a vakcinák és az egyéb gyógyszerek hatásosságát, és hogyan kell ennek függvényében megváltoztatnunk a jelenlegi vakcinálási és gyógyszerelési gyakorlatot.
Az új variánsok kialakulása
A Public Health England (A CDC megfelelője az UK-ban) „vizsgálat alatt lévő variánsok” elnevezéssel jelöli azokat a variánsokat illetik, amelyeket vizsgálnak, de egyelőre semmit sem tudunk népegészségügyi jelentőségükről. Pár napja vizsgálja a Public Health England a Fülöp szigeteken felmerült P.3 variánst. Március 15-én kolumbiai kutatók egy kéziratban a B.1.111 egy olyan új variánsáról számoltak be, amely a L249S és E484K tüske-fehérjéken hordoz mutációkat, olyanokat, amelyek segítségével a vírusok meg tudnak szökni a vakcináció vagy a természetes fertőzés nyomán kialakuló antitestek elől. A Public Health France március 16-án jelentett néhány, Bretagne kórházaiban jelentkezett esetet. Itt a fertőzést okozó variáns 9 mutációt hordoz a tüske-fehérjéken, és ezek viszont PCR-rel nem detektálhatók.
Az új variánsok követése
Ha egy vírus mutálódik, genetikai kódjában változás áll be, variánsnak nevezzük. Az új variáns többnyire az eredeti vírus egyik változata. Variánsok gyakran keletkeznek, és rendszerint nem jelentenek az eredeti vírusnál nagyobb veszélyt az emberekre. Néha viszont olyan mutációk keletkeznek, amelyek miatt valamelyik variáns túlsúlyba kerül, például azért, mert nagyon gyorsan reprodukálódik, vagy más módon (vagy hatásosabban) fertőzi meg a sejteket. Az is előfordul, hogy a mutáció révén a vírusok felépítésében olyan (néha egészen kicsi) szerkezeti eltérések jönnek létre, amelyek következtében a korábbi fertőzés vagy a vakcinációk nyomán keletkező antitestek nem képesek rájuk tapadni, ilyen módon súlyosabb megbetegedést okozhatnak. Ezért a vakcinákat és a gyógyszereket is az újonnan kialakuló variánsoknak megfelelően át kell alakítani.
Variants of concern
A CDC 5 „aggodalomra okot adó” (gondot okozó, érintett) variánst nevez meg: a B.1.1.7 variánst először az Egyesült Királyságban mutatták ki; a P.1. variánst Japánban és Brazíliában igazolták, a B.1.351 variánst először Dél-Afrikában észlelték, a B.1.427-es és B.1.429-es variánsok Kaliforniában szóródnak. Az USA-ban kevésbé, az UK-ban inkább ismertek a variánsok. A B.1.1.7 variáns legalább 50%-kal fertőzőbb, ragályosabb, mint az eredeti, „öreg” vuhani vírus. A nagy COVID-19 hullám alatt jött létre az UK-ban, Izraelben és Európában. 2021. március 16-ára már 4686 esetet regisztráltak az USA-ban is. A B.1.351 variánsból az USA 25 államában 142 esetet igazoltak, a P.1 variánsból 12 államban 27 eset fordult elő. A jelenlegi vakcinák kevésbé hatásosak ezen két variáns ellen, és kevésbé reagálnak a monoklonális antitest-kezelésekre is. A B.1.1.7-hez hasonlóan a B.1.351 kb. 50%-kal fertőzőbb, mint a vuhani vírus.
A B.1.427 és a B.1.429 variánsok kb. 25%-kal fertőzőbbek, mint a vírus régebbi változatai, szintén kevésbé hatásosak ellenük a vakcinák és a gyógyszerek. A vakcinák által létrehozott immunitás viszont olyan erős, hogy hatásosan megelőzi a súlyos fertőzést, és csökkenti a vírus transzmisszióját.
A SARS-CoV-2 ismert genetikai variánsai
Variáns |
Igazolás helye |
Ragályosabb? |
Ki tud térni a vakcina elől? |
CDC/WHO osztályozás |
B.1.1.7 |
UK |
igen |
minimálisan |
concern |
B.1.351 |
Dél-Afrika |
igen |
mérsékelten |
concern |
P.1 |
Brazília |
igen |
mérsékelten |
concern |
B.1.526 |
New York |
ismeretlen |
lehetséges |
interest |
B.1.525 |
New York |
ismeretlen |
lehetséges |
interest |
P.2 |
Brazília |
ismeretlen |
lehetséges |
interest |
B.1.427 |
Kalifornia |
igen |
mérsékelten |
concern |
B.1.429 |
Kalifornia |
igen |
mérsékelten |
concern |
P.3 |
Fülöp szig. |
ismeretlen |
ismeretlen |
vizsgálat alatt |
A.23.1 E484K-val |
Anglia |
ismeretlen |
ismeretlen |
vizsgálat alatt |
B.1.1.7 E484K-val |
Anglia |
ismeretlen |
ismeretlen |
vizsgálat alatt |
B.1.525 |
Anglia |
ismeretlen |
ismeretlen |
vizsgálat alatt |
B1.1.318 |
ismeretlen |
ismeretlen |
ismeretlen |
vizsgálat alatt |
B1.324.1 E383K-val |
ismeretlen |
ismeretlen |
ismeretlen |
vizsgálat alatt |
B.1.111 E383K-val és 429S-el |
Kolumbia |
ismeretlen |
ismeretlen |
ismeretlen |
Források:
Michael Diamond, MD, PhD, associate director, Center for Human Immunology and Immunotherapy Programs, Washington University School of Medicine, St. Louis, Missouri
CDC, SARS-CoV2 Variants, updated March 16, 2021
WHO, Weekly Epidemiological Report, February 25, 2021
WHO, Weekly Epidemiological Report, March 16, 2021
Public Health England, Variants of Concern or Under Investigation, Updated March 15, 2021