A COVID-19 fertőzést okozó új szuper vírustörzsek
Az új szuperfertőző koronavírus-törzsek megjelenése miatt igen fontos és sürgős a korlátozások újragondolása.
A többi vírushoz hasonlóan a COVID-19 fertőzést okozó vírus is hajlamos a mutációra, ám ezek a módosulások nem feltétlenül járnak azzal, hogy a kórokozó veszélyesebbé válik, vagy terjedése felgyorsul. Néha előfordulhat, hogy a mutáció kompetitív előnyt biztosít a már meglévő változatokhoz képest, így a módosult vírus túlszaporodja az eddigieket.
A SAES-CoV-2 esetében annál inkább fennáll a mutáció lehetősége, mert az új koronavírus mostanra sok millió embert fertőzött meg világszerte, ezért megnőtt a mutációk kialakulásának az esélye is.
Az Egyesült Királyságban kimutatott szupertörzs tüskefehérjéjében ugyanazt a mutációt (N501Y) hordozza, mint a dél-afrikai mutáns változat, ám a Föld két eltérő pontján kimutatott mutáció egymástól függetlenül alakult ki. „Ez nem véletlenszerű folyamat eredménye – hangsúlyozza Alex Greninger, a Washington Egyetem virológiai laboratóriumának vezetője. – A vírus úgy alakítja önmagát, hogy minél hatékonyabban legyen képes megfertőzni az embereket. Az emberhez való alkalmazkodásának lehetünk a szemtanúi az Egyesült Királyságban.”
„A vírusok tüskefehérjéinek mutáció azt célozzák, hogy fokozódjon a vírus fertőző képessége” – hívja fel a figyelmet legutóbbi kutatásaik alapján Rafael Najmanovich, a montreali egyetem biológus professzora.
A vírus tüskefehérjéinek pozíciója „nyitott” és „zárt” illetve bármely köztes állapotú lehet. Csak nyitott pozíciójukban képesek az ACE2-receptorokhoz kötődve bejutni az emberi sejtekbe.
Najmanovich munkacsoportja kimutatta, hogy az új génmódosulások nyomán a tüskefehérjék 40%-kal hosszabb ideig képesek nyitott helyzetben maradni, mint a vírus korábban fertőző változatainak tüskeproteinjei, melynek következtében jelentősen megnő a vírus fertőző képessége. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb víruskópia – azaz kisebb dózis – is elegendő ahhoz, hogy valakit megbetegítsenek – ez az állítás azonban Najmanovich szerint még bizonyításra szorul.
A vírus erőteljesebb fertőző képessége azt is maga után vonja, hogy szigorúbb intézkedések szükségesek a vírus e variánsa által okozott járvány lassítása érdekében. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban többen – többek között a CDC korábbi igazgatója, dr. Tom Frieden – felvetették, hogy talán nagyobb védő képességű maszkokat kellene viselniük az embereknek, azonban ezekből továbbra sem tudják kielégíteni az igényeket. Dr. Marc Lipsich, a Harvard epidemiológus professzora a fentiek ismeretében azt javasolja, hogy minél nagyobb egy adott variáns fertőző képessége, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a „maradj otthon” üzenet sulykolására, és ugyanilyen fontos az otthonunkon kívüli kontaktusok számának csökkentése, ezekkel az intézkedésekkel ugyanis legalább egyharmadával csökkenthető az új fertőzések száma, így reményünk lehet a járványgörbe újbóli ellaposítására.
Egyelőre nem pontosan tisztázott, hogy a mutációk hatással vannak-e a már engedélyezett vakcinák által nyújtott védelem mértékére, de a szakemberek reménykednek abban, hogy a vakcinák által generált erős immunválasz azokat hatásossá teszi más vírusvariánsokkal szemben is. Mindazonáltal a vakcinagyártók máris megkezdték a vizsgálatokat e kérdés megválaszolására.
A Pfizer és a texasi egyetem előzetes eredmények formájában most közzétett vizsgálata szerint vakcinájuk minden bizonnyal hatásos a N501Y variánssal szemben is. Ebben 20 olyan személy vérmintáját elemezték, akik korábbi klinikai vizsgálatokban megkapták a Pfizer-BioNTech vakcináját. Kimutatták, hogy az oltottak szervezetében termelődött antitestek védelmet nyújtanak a N501Y mutációt hordozó vírus okozta fertőzéssel szemben is. Ugyanakkor kutatásuk gyengéjeként említik, hogy a Dél-Afrikában izolált varián egy E484K-nak nevezett további mutációt is hordoz, amire nem terjedt ki a mostani vizsgálat. „Mindenesetre erős bizakodásra adhat okot, hogy legalábbis a N501Y mutáció tekintetében nem lehet probléma, és éppen ez a mutáció az, ami a legnagyobb aggodalmat kelti az emberekben” – nyilatkozta dr. Philip Dormitzer, a Pfizer tudományos igazgatója.
Az új törzsek megjelenése miatt a korlátozó intézkedések lazítása után ismételt szigorítások válhatnak szükségessé, például az iskolák újranyitása után vissza kell térni a virtuális oktatásra, illetve a tervezett újranyitásokat későbbre kell halasztani.
Forrás:
