Új kutatási eredmények szerint a precuneust célzó transzkraniális mágneses stimuláció alkalmas lehet az Alzheimer-kórral asszociált kognitív funkciók hanyatlásának lassítására.

A virtuális IACFS/ME konferencián a poszt-COVID szindróma kezelésére szolgáló öt terápia vizsgálati eredményeit vitatták meg, melyek között már használatban levő (mód)szerek is helyet kaptak.

Angliában az ex orosz kettős titkosügynök, Sergei Skripal és lánya megmérgezése kapcsán ismét előtérbe került az idegmérgek kérdése.

Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kórban használatos, a kognítív funkciókat, megértést segítő gyógyszerek segíthetnek a dohányzásról való leszokásban.

A teljes agyi sugárkezelést kapó betegek kognitív funkciói romlanak. Ezt a romlást újabb adatok szereint az Alzheimer kórban használatos donepezil bizonyosmértékig képes megakadályozni, feltehetően az emlékezetben legfontosabb szerepet játszó hipocampus acetilkolin-receptoraira gyakorolt hatása okán. 

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

A cikk szerzői a PubMed elektronikus adatbázisban 2011. július 17. után, angol nyelven megjelent eredeti közleményekből származó adatokat értékelve összefoglalják a Parkinson-kóros betegek hospitalizációjának leggyakoribb okait, áttekintik a kórházi tartózkodás alatti lehetséges szövődményeket, és ajánlást fogalmaznak meg a betegek optimális ellátására.

Az Alzheimer-kór az „évszázad betegsége” volt. Az 1990-es évekre meghirdetett széles ívű „Agy évtizede” program egyik fő célja e kór okának felderítése volt. A kutatások jelentősen gazdagították ismereteinket: az etiopatogenezis új részleteit ismerhettük meg, új gyógyszerek jelentek meg (acetilkolinészteráz- gátlók, memantin), amelyek hatására a kórtünetek javulhatnak, a progresszív lefolyás üteme sok esetben lassul.   A betegség okát azonban ma sem ismerjük. Régóta jól tudjuk, hogy az agypatológiai folyamat évtizedekkel az észlelhető tünetek előtt megkezdődik, de az első klinikai szimptóma és a diagnózis felállítása között is egy-másfél év, vagy akár még hosszabb idő telik el.

Az Alzheimer-kór kezelési módjainak értékelésével Németországban négy különböző konszenzusjavaslat, illetve ajánlás foglalkozott.